Még csak 13 éves, de már milliókért kelnek el Sávolt Karolina festményei
Korunk egyik legfiatalabb festőművésze, Sávolt Karolina még csak 13 éves, de festményei ámulatba ejtik csodálóit. Társszerzőnk, László Nicole ellátogatott a Bodó Galéria és Aukciósházba, ahol az ifjú titán egyik kiállítását vette szemügyre.
A mítosz szerint Isaac Asimov egyszer azt mondta, hogy az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: az emberek és a magyarok. Természetesen mi itt maroknyian, a Kárpát-medencében erre csak nyakficamot kockáztató lendülettel tudunk bólogatni, mert a felvetés remekül passzol a picit nagyotmondó, szélesvásznú egojú öntudatunkba. Na de mit tegyünk, ha a dolgok mélyére ásva is csak azt tapasztaljuk, hogy népességarányosan elismerésreméltó mennyiségű Nobel-díjassal gazdagítottuk a világot, még akkor is, ha közülük csupán Kertész Imre hajtotta örök álomra itthon a fejét. A magyar jellemzően egy furmányos eszű, talpraesett, tehetséges népcsoport, aminek egyik legújabb, feltörekvő bizonyítékát az egyik legsármosabb galériatulajdonos kollekciójában, a Bodó Galériában láttam megcsillanni nemrég.
Egy egészen sajátságos stílusban festett kép gyökereztette földbe a lábaimat, majd mikor mellém léptek és elismerően megveregették a vállamat az ízlésem miatt, akkor felhívták figyelmemet a mű mellett szereplő évszámra. 2010. Nem, nem akkor festették, hanem akkor született az alkotója.
Most, hogy végére értünk az ABC-nek a generációk elnevezése tekintetében, és kifutott az X, Y, de még a Z generáció is, így a 2010 után születettek az alfa generáció nevet kapták a keresztségben, akiket szokás afféle elmagányosodott digitális gyerekekként emlegetni, folyamatosan a szobájukban kockulásért ostorozva. Erre itt van ez a tüneményes külsejű, sudár kislány, aki a karantén alatt ránk zárt világunkból is kihozta a maximumot. Addig is szívesen rajzolgatott, de a tanulás és a sport mellett ez csak afféle megnyugtató melléktevékenységként volt jelen az életében, ám a pandémia során egy, az asztalon hagyott műve felett már a szülők is döbbenten álltak meglátva az egyértelmű tehetséget.
Stílusjegyei
A sokat pocskondiázott online tér tanította a helyes ecsetkezelésre, mutatta meg, hogy miként feszítse ki, alapozza le a vásznat, és adott neki iránytűt a különféle technikák között, amiből kristálytisztán látszik, hogy nem a cyber világgal van a baj, hanem hogy kinek a kezében végződik a kurzor.
A Falk Miksa utcai galéria először egyetlen képet helyezett ki, majd miután látták a gyakori megtorpanást a mű előtt, 2022 tavaszán nekivágtak egy kamarakiállításnak, ami már komoly médiavisszhangot könyvelhetett el. Egymás lábán álltak a csodálkozók, hitetlenkedők és műértők, hiszen a hamvas bakfisnak máris meghatározó stílusirányzata van, sajátságos jegyekkel. A kisebb és nagyobb vásznakra alkotott olajfestményein épp úgy fellelhetőek a XXI. század új generációjának véd-és stílusjegyei, mint a XVI.-XVII. század barokk jellegzetességei, de bekacsint az avangard, az absztrakt és a XIX. század romantikája, realista momentumokkal.
Ebből a látszólag sokszínű egyvelegből mégis békés harmónia születik, amit a bátor névadó stílustudorok geometrikus szürrealizmusként vagy egyenesen mágikus realizmusként címkéztek fel.
Témaválasztásai
A művek ezután elutaztak egy Dubaiba szóló meghívásnak eleget téve, és a történet mintha saját életre kelt volna, azóta egészen valószínűtlen diadalmenetre kapcsolva. Gyakorló, többszörösen visszaeső szülőként aggódhatnék akár, hogy egy ilyen fiatal és kiforratlan lélekkel mit tesz majd a médiahajcihő és a reflektormámor, de az őszibarac-hamvas kislányból annyi higgadt nyugalom és érett derű sugárzik, hogy egymagában olyan bölcsnek tűnik, mint egy szóló Vének Tanácsa, ami azt feltételezi, hogy alighanem elképesztően szilárd értékrendet és védőhálót hoz otthonról.
Erre utalnak a témaválasztásai is, hiszen azok atermészet-és környezetvédelemre, a fenntarthatóságra és a világban lépten-nyomon fellelhető temérdek szépségre hívják fel a figyelmet, amik mellett kondenzcsíksebesen vágtatunk el vakon a rohanó világunkban. Ugyanezt a lelki érettséget támasztja alá, hogy az aukciókon egészen szenzációs kűröket futó műveinek eladásából befolyt összegből mennyit jótékonykodik hátrányos helyzetű és tehetséges fiatalok útját egyengetve.
Az idei tavasz is megörvendeztetett minket egy kiállítással főműsoridős csúcsforgalmúvá változtatva a Bodó Galériát folyamatos teltházzal. Anyukák hozzák rajzoló kedvű gyerekeiket megmutatni, hogy semmi sem lehetetlen. Lelkesek és szkeptikusok állnak egy-egy kép előtt ámultan foglyul ejtve. Neves múzeumok főigazgatói nyilatkoznak elismerően. Zsolozsmázó mormogás és rózsafüzér-pergetés hallatszik, könnyes tekintetű, átszellemült arcok közepette, amit csak néha szakít meg egy-egy fojtott hangú vita, mikor a kedves érdeklődővel nehéz megértetni, hogy az a kép nem eladó, mert már gazdára lelt. Sőt, még akkor sem, ha ő ráígérne az árra.
Emberek fényképeznek, szelfizgetnek vagy egészen zenben ücsörögnek fél napot egyetlen képet bámulva, amiből az sem képes kibillenteni őket, ha a művészetpártoló, üres óráiban szintén festegető Adrien Brody tűnik fel mellettük, akit a műkedvelő kíváncsiság szintén oda hajtott.
A tüneményes, Gyűrűk Urából tünde-arcú Karolina, nővére segítségével belecsapott a merchandising világába is, és kendők, szivarzsebkendők, egyéb apróságok formájában mind hazavihetjük a legújabbkori művészsziporkánkat, akinek Csend hangjai című kiállítása összecsomagolt és elutazott Nizza, majd Barcelona irányába, hogy lábai elé térdeltesse Európát. Akarolinasavolt_art Instagram-oldalon mi is ámulhatunk és rajonghatunk kedvünkre, én pedig csuriba szorított ujjakkal drukkolok, hogy semmi ne tudja megtorpanásra bírni ezt a kis szöszke, üstökösként meglóduló autodidakta zsenit, akinek a tiszta, gyermeki jóságára nagy szüksége van a cserzett lelkünknek és az egész művészvilágnak.
Mert a művészet sosem art. Csak úgy mondom, l’art pour l’art.
Az íróról
„László Nicole vagyok, egy méltán ismeretlen, II. kerületi családanya. Három gyerek, egy macska és egy férj anyukája, aki rajong az utazásért, a jóféle étkekért, a pedigrés buborékokért, a száguldó cirkuszért, az életért, a pikírt humorért, a pengeéles elmékért, a szép ruhákért és végül, de elsősorban a családjáért. Néha virtuális pennát ragadok, hogy megosszam a jártomban-keltemben tapasztaltakat és időnként életvezetési tanácsokat is osztogatok tök kéretlenül.”
A szerző további írásai itt olvashatók.
Nyitókép: Instagram
