Keresztes Zsófia egyik szoboralkotása, amely Magyarországot képviselii a Velencei Biennálén

Ezek az alkotások képviselik Magyarországot a Velencei Biennálén

Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című, 19 szoborból összeálló kiállítása képviseli hazánkat az április 23. és november 27. között megrendezett Velencei Képzőművészeti Biennálén.

Az idei Velencei Biennále egyik fő témája a testek metamorfózisa lesz, így Cecilia Alemani főkurátori,The Milk of Dreams (Álomtej) című kiállításába is nagyon sok női művész kapott meghívást.

A magyar pavilon 113 éves történetében harmadik alkalommal kap önálló bemutatkozási lehetőséget női művész. Most Keresztes Zsófia fiatal művész részesült ebben a megtiszteltetésben, aki az évek alatt komoly hazai és nemzetközi hírnevet szerzett magának, írja a Hamu és Gyémánt.

„Amit csinál, az nagyon aktuális. Az identitáskeresés, a testiség különféle átalakulásai, mindez pedig most egy nagyon látványos installációban fog testet ölteni”

– méltatta a művészt Boros Géza, a Ludwig Múzeum Velencei Biennále Irodájának vezetője.

Keresztes projektjének kiindulópontja egy 2018-as bécsi kiállítása volt, amely részben a német metafizikus, Arthur Schopenhauer sündisznó-dilemmájára reflektált. Elsősorban az érdekelte, hogy az emberi kapcsolatok hogyan hatnak a személyiségre, ehhez kapcsolódott a sündisznó-dilemma, miszerint ezek az állatok akaratlanul is megsebzik egymást, miközben egymás közelségére vágynak.

A Keresztes olyan szobrokat készít, amelyek egyszerre puhák és élesek: gömbölyded formáit, amelyeket hungarocellből és üvegszálból farag, aprólékos munkával parányi, kézzel csiszolt üveglapokkal fed le. Alkotásai szinte idegen, húsos lényeknek tűnnek, emellett a régi világ köztereit is felidézik – városi szökőkutakkal, az utcákat díszítő emlékművekkel.

Keresztes Zsófia az Artnet News azon kérdésre, hogy mi volt a legnagyobb kihívás a Velencei Biennáléra való felkészülés során, a következőt válaszolta.

„Számomra a legnagyobb kihívást a másokkal való együttműködés jelentette, mivel eddig a legtöbb projektemen egyedül dolgoztam. Ez volt az első alkalom, hogy asszisztensekkel dolgoztam együtt a szobrokon, ami korábban elképzelhetetlen lett volna számomra.”