Fokozott agyi aktivitást figyeltek meg a videojátékozó gyerekeknél
Bader Chaarani vezető szerző, a Vermonti Egyetem pszichiátria adjunktusa az AFP-nek elmondta, hogy természetesen vonzódott a témához, mivel maga is lelkes játékos. A korábbi kutatások a káros hatásokra összpontosítottak, és a játékokat a depresszióval és a fokozott agresszióval hozták összefüggésbe.
Ezeket a tanulmányokat azonban korlátozta a résztvevők viszonylag kis száma, különösen azokat, amelyek agyi képalkotást tartalmaztak – mondta Charaani.
Az új kutatáshoz Chaarani és munkatársai a National Institutes of Health által finanszírozott Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD, serdülőkori agyi kognitív fejlődés) Study adatait elemezték.
Mintegy 2000 kilenc és tíz éves gyermek kérdőíves válaszait, kognitív teszteredményeit és agyi felvételeit vizsgálták, akiket két csoportra osztottak: azokra, akik soha nem játszottak játékokkal, és azokra, akik naponta legalább három órát játszottak. Ezt a küszöbértéket azért választották, mert meghaladja az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia képernyőidőre vonatkozó irányelveit, amelyek szerint az idősebb gyermekek egy vagy két órát tölthetnek videojátékokkal.
Impulzusok és memória
A kutatók minden csoportot két feladatban értékeltek. Az elsőben balra vagy jobbra mutató nyilak jelentek meg egy képernyőn a gyerekek előtt, akiket arra kértek, hogy olyan gyorsan nyomjanak balra vagy jobbra, amilyen gyorsan csak tudnak. Emellett azt az utasítást kapták, hogy ne nyomjanak meg semmit, ha stop jelzést látnak, hogy mérjék, mennyire tudják kontrollálni az impulzusaikat.
A második feladatban emberek arcát mutatták meg nekik, majd megkérdezték, hogy egy később megjelenő kép megfelel-e vagy sem. Ez a munkamemóriájuk tesztje volt.
Miután statisztikai módszerekkel kontrollálták az eredményeket torzító változókat, például a szülők jövedelmét, az IQ-t és a mentális egészségügyi tüneteket, a csapat megállapította, hogy a videojátékot játszók mindkét feladatban következetesen jobban teljesítettek.
A feladatok elvégzése közben a gyermekek agyát funkcionális mágneses rezonancia képalkotó eljárással (fMRI) vizsgálták. A kutatók azt találták, hogy a videojátékosok agya nagyobb aktivitást mutatott a figyelemhez és a memóriához kapcsolódó régiókban.
„Az eredmények felvetik annak az érdekes lehetőségét, hogy a videojátékok olyan kognitív tréningélményt nyújthatnak, amely mérhető neurokognitív hatásokkal jár”
– állapították meg a szerzők tanulmányukban.
Jelenleg nem lehet tudni, hogy a jobb kognitív teljesítmény hajtja-e a több játékot, vagy annak eredménye, mondta Chaarani. A kutatócsoport reméli, hogy egyértelműbb választ kaphat, amint a vizsgálat folytatódik, és újra megvizsgálják ugyanazokat a gyerekeket idősebb korban.
Ez segít majd kizárni más lehetséges befolyásoló tényezőket is, például a gyerekek otthoni környezetét, a testmozgást és az alvás minőségét. A jövőbeli tanulmányoknak az is hasznára válhat, ha tudnák, milyen műfajú játékokkal játszottak a gyerekek, bár 10 éves korban a gyerekek inkább az olyan akciójátékokat részesítik előnyben, mint a Fortnite vagy az Assassin's Creed.
„Természetesen a képernyőidő túlzott használata rossz hatással van az általános mentális egészségre és a fizikai aktivitásra”
– fogalmazott Chaarani.
De hozzátette, szerinte az eredmények azt mutatják, hogy a videojátékok talán jobban kihasználják a képernyőidőt, mint a YouTube-on történő videó nézés, amelynek nincs érzékelhető kognitív hatása.
Nyitókép: Shutterstock
