Több fa ültetése a városokban életek ezreit mentené meg
A modellezés megállapította, hogy a fásítás 30 százalékra való növelése helyenként átlagosan 0,4 Celsius-fokot takarítana meg a forró nyári hónapokban, idézi a ScienceAlert a Lancet című szaklapban közölt adatokat.
Az eredmények szerint a 2015-ben 93 európai városban a magasabb hőmérsékletnek tulajdonított 6700 idő előtti haláleset egyharmada megelőzhető lett volna. Európában jelenleg a városi környezet átlagosan alig 15 százalékát borítja valamilyen lombozat.
A tanulmány az első olyan előrejelzés, amely a magasabb hőmérséklet miatt bekövetkezett korai halálesetek számát vetíti előre a városokban, amelyek további fásítással megelőzhetők lennének – mondta Tamara Iungman vezető szerző, a barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) kutatója.
„Már tudjuk, hogy a városi környezetben a magas hőmérséklet negatív egészségügyi következményekkel jár, például szív- és légzési elégtelenséggel, kórházi felvételekkel és korai halálozással. Célunk, hogy tájékoztassuk a helyi politikai és döntéshozókat a zöld infrastruktúra városi tervezésbe történő stratégiai integrációjának előnyeiről, hogy elősegítsük a fenntarthatóbb, rugalmasabb és egészségesebb városi környezetet”
– fogalmazott egy nyilatkozatában.
A városokban az úgynevezett városi hőszigethatás miatt magasabb hőmérsékletet mérnek, mint a környező külvárosokban vagy vidéken.
Ezt a plusz hőt elsősorban a növényzet hiánya, a légkondicionáló rendszerek kipufogógázai, valamint a sötét színű aszfalt és a meleget elnyelő és megkötő építőanyagok okozzák. Az éghajlatváltozás azonban máris felerősítette a problémát, tavaly Európában az eddigi legmelegebb nyarat és a második legmelegebb évet regisztrálták.
Egészségügyi előnyök
A hőhullámok világszerte rekordokat döntögetnek, és az elmúlt évtizedekben egyre hosszabbak lettek. Ma még mindig több halálesetet okoz Európában a hideg, mint a meleg időjárás, de az éghajlati modellek azt vetítik előre, hogy a hőséggel kapcsolatos megbetegedések és halálesetek egy évtizeden belül nagyobb terhet jelentenek majd az egészségügyi szolgáltatásokra.
Iungman elmondása szerint ez egyre sürgetőbbé válik, mivel Európában egyre szélsőségesebb hőmérsékleti ingadozásokat tapasztalunk az éghajlatváltozás miatt.
A kutatók a 2015 júniusa és augusztusa között a 20 évnél idősebbek halálozási arányát becsülték meg, összesen 57 millió lakosra vetítve. Ezeket az adatokat a napi városi átlaghőmérsékletekkel összefüggésben elemezték két modellezési forgatókönyv szerint.
Az elsőben a városi hőmérsékletet hasonlították össze városi hőszigetekkel és azok nélkül, míg a második a hőmérséklet csökkenését szimulálta, ha a fásítást 30 százalékra növelték. A városokban 2015 nyarán átlagosan 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb a hőmérséklet, mint a környező vidéken. A legnagyobb eltérést - 4,1 Celsius-fokot - a romániai Kolozsvár mutatta.
A városok mindegyikében a teljes lakosság 75 százaléka legalább egy fokkal melegebb területen élt, míg 20 százalékuk legalább két fokkal magasabb hőmérsékletet tapasztalt.
Összességében a legmagasabb hőmérséklettel összefüggő halálozási arányt mutató városok Dél- és Kelet-Európában voltak.
„Ez egy fontos kutatás. A városi faültetés – a megfelelő léptékben, a megfelelő helyeken és bizonyos egyéb feltételek mellett – valószínűleg a hőség okozta halálesetek szerény, de valós csökkenéséhez vezet számos városi területen”
– nyilatkozta Laurence Wainwright, az Oxfordi Egyetem Smith School of Enterprise and the Environment oktatója.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a zöldterületek további egészségügyi előnyökkel járhatnak, például csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a demencia és a rossz mentális egészség kialakulását, valamint javítják a gyermekek és az idősek kognitív működését.
Nyitókép: Shutterstock
