Mi történik, ha egy ikerpár külön országban nő fel?
Kutatók egy ritka lehetőséget használtak ki arra, hogy olyan egypetéjű ikreket tanulmányozzanak, akiket korán elválasztottak egymástól, majd különböző országokban és családoknál nevelkedtek. A tudósok meglepő eredményekről számolnak be.
Míg az IQ-ról kimutatták, hogy akár 80 százalékban is öröklődik – és az ikrek általában nagyjából azonos pontszámot érnek el a kognitív teszteken – ebben az esetben jelentős, 16 pontos különbség volt a testvérek között.
Természetesen, sok hasonlóság volt a testvérpár között, de a különbségek is figyelemre méltóak voltak, ami arra utal, hogy újra kell gondolni, hogy intelligenciánk mekkora része köszönhető a génjeinknek, és mekkora része a környezetnek, amelyben nevelkedünk.
„A hasonlóságok nyilvánvalóak voltak a személyiség, az önbecsülés, a mentális egészség, a munkahelyi elégedettség és az orvosi élettörténet terén. A korábbi kutatásokkal ellentétben az ikrek általános intelligencia és a nem verbális gondolkodás pontszámai markáns különbségeket mutattak”
– idézi a kutatókat a ScienceAlert.
A vizsgálatban résztvevő ikerpár 1974-ben született Dél-Koreában, és kétéves korukban váltak el egymástól, miután egyikük eltévedt egy piacon. Utóbbit egy, a családjál 160 kilométerre lévő kórházba vitték, és a biológiai családjának a megtalálására tett erőfeszítései ellenére végül egy amerikai házaspár fogadta örökbe.
Az ikreket 2020-ban egyesítették újra, miután az amerikai ikertestvér DNS-mintát adott a dél-koreai családoktól elveszett gyermekek felkutatását célzó program keretében. A párral ezután felvették a kapcsolatot a kutatók, és egy sor vizsgálatnak és interjúnak vetették alá őket.
A sok hasonlóság ellenére – többek között a mentális egészség és a munkával való elégedettség terén – a Dél-Koreában otthon nevelkedett ikertestvér magasabb pontszámot ért el az észlelési gondolkodás és a feldolgozási sebesség terén.
Bár a pontszámok egyértelműek, az okuk azonban nem. Az amerikai ikertestvér felnőttként három agyrázkódást szenvedett, jegyzik meg a kutatók, ami miatt „más embernek” érezte magát. Azt azonban nem lehet biztosan megmondani, hogy ez befolyásolta-e a kognitív tesztekben látott pontszámokat.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a családi otthonok, amelyekben az ikrek nevelkedtek, egyáltalán nem hasonlítottak egymásra, ráadásul a világ teljesen különböző részein voltak. Az amerikai otthonban több konfliktus és kevesebb szabadság volt, mint a dél-koreai otthonban – számolnak be a kutatók.
„Az ikrek nagyon különböző környezetben nőttek fel, eltekintve a különböző országoktól és kultúráktól”
– írják a kutatók.
A tanulmány a természet kontra neveltetés szempontjából azt az elképzelést is alátámasztja, hogy bizonyos viselkedési tulajdonságok akkor is megmaradhatnak, ha a gyerekek különböző környezetben nevelkednek; mindkét ikerpár magas pontszámot ért el például a lelkiismeretesség és az önbecsülés szintje tekintetében.
Általánosságban elmondható, hogy az USA nemzeti kultúráját tekintve individualistább és kevésbé kollektivista, mint Dél-Korea. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a kulturális különbségek valószínűleg hatással voltak a jelentett személyiségértékek egy részére.
Bár fontos, hogy egyetlen ikerpárból ne vonjunk le túl sok határozott következtetést, az eredmények mégis izgalmasak, és a könnyen hozzáférhető DNS-tesztek elterjedése azt jelenti, hogy az elkövetkező években valószínűleg még több rég elveszett ikerpárt fedeznek majd fel, így a tudósok még több adattal dolgozhatnak.
„Több ilyen esetet kell azonosítanunk, ha léteznek. És még mindig nem értjük az összes érintett mechanizmust a molekuláris szintű génektől a mindennap megfigyelhető viselkedésformákig”
– fogalmazott Nancy Segal, a Kaliforniai Állami Egyetem evolúciós pszichológusa és a tanulmány első szerzője.
Nyitókép: Shutterstock / Evgeny Atamanenko
