Kína valóban el akarja foglalni a Holdat?
A NASA adminisztrátora nemrégiben aggodalmát fejezte ki Kína törekvéseivel kapcsolatban. Meglátása alapján az ország el akarja foglalni a Holdat, majd saját céljaira ki akarja sajátítani az egészet. A félelem ellenére több szempontból is elképzelhetetlennek tűnik egy ilyen szituáció.
A hergelő kijelentésre abban az időszakban kerül sor, amikor mindkét nemzet — az Egyesült Államok és Kína is — előre mutató tervek megvalósítása előtt áll, melyek a Holdra irányulnak. Kína és Oroszország közös terveket jelentett be arról, hogy 2026-ra elérjék a Hold déli pólusát, emellett 2027-re egy állandó, legénységgel ellátott Nemzetközi Holdkutató Állomást is kiépítenének. Az elfoglalás szó erősnek hangzik, hiszen három kulcsszempont is arra utal, hogy az ázsiai országnak nem lehetnek hasonló ambíciói.
Egyrészről a nemzetközi űrjog korlátoz minden ilyen ténykedést. A szerződést 1967-ben fogadta el 134 ország, köztük természetesen Kína is. Az egyezmény kimondja, hogy a világűrt — beleértve a Holdat és más bolygókat — nem lehet nemzeti tulajdonba venni és kisajátítani használat vagy megszállás útján, vagy bármilyen más módon. Amennyiben Kína ezt megszegi, akkor nemzetközi megítélése jelentősen csökkenhet, valamint megtorlásra is számíthatna.
Emellett a Hold ellenőrzése nem csak nehéz, hanem kivitelezhetetlen is. Mivel a szóban forgó égitest felszíne 39 millió négyzetkilométer, így bármilyen cselekvés csupán ideiglenes és lokális lenne. Megpróbálhatná kisajátítani a stratégiailag fontos területeket, ellenben ezek hosszútávú birtoklása jelentős anyagi befektetésekkel járna, a megtérülés esélye pedig kifejezetten alacsony, arról nem is beszélve, hogy a Föld többi országának szemet szúrna egy ekkora kiadás.
Végezetül Kína nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal és képességekkel egy ilyen küldetés végrehajtásához. Bár jelentős anyagi támogatást nyújt az állam az űrkutatási programjuk fejlesztéséhez — hiszen a jövőben egy 12 992 műholdból álló megakonstellációt is terveznek kiépíteni —, ellenben az égitest birtoklása még ennél is sokkal több befektetést igényelne.
Az eddigieket figyelembe véve, Kína az elfoglalási kísérlettel a nemzetközi jog megsértését és az azt követő megtorlást kockáztatná, valamint megítélését is rontaná, mindezt egy bizonytalan haszon céljából — írja a ScienceAlert.
