4 mód, ahogy a világjárvány megváltoztatta értékeinket
A világjárvány világszerte hatalmas változásokat okozott a viselkedésben és pszichológiai változások is bekövetkeztek, beleértve az életcélok és az alapvető értékek változását. A kutatók a világjárvány előtt és alatt mérték az emberek alapvető értékeit.
A kutatók megmérték az ausztrálok értékeit a COVID-járvány előtt és alatt. Az értékek négy fő területen változtak, különösen azoknál, akik jobban aggódtak a világjárvány miatt. Az eredmények arra utalnak, hogy a környezet megváltoztathatja az emberek értékeit, és hogy az érzelmek fontos mechanizmust jelenthetnek, olvasható a Psychology Today cikkében.
A világjárvány világszerte hatalmas változásokat okozott a viselkedésben. Az emberek már nem tudtak részt venni olyan mindennapi tevékenységekben, amelyek értelmet adtak az életüknek, mint például a családdal és barátokkal való együttlét, a társasági élet, a munka és az utazás. E változásokkal párhuzamosan pszichológiai változások is bekövetkeztek, beleértve az életcélok és az alapvető értékek változását. Az első ilyen jellegű tanulmányban Daniel és munkatársai (2022) egy nagy longitudinális vizsgálatot végeztek annak vizsgálatára, hogyan változtak a személyes értékek a világjárvány alatt.
A „viselkedési immunrendszer" szerint a fertőző betegségek arra késztethetik az embereket, hogy másképp viselkedjenek annak érdekében, hogy elkerüljék a betegséget. Például nagyobb valószínűséggel kerülik a kapcsolatot egy külső csoport tagjaival a világjárvány idején. A pandémia okozta halálozási szaliencia (azaz a saját halálozás tudatosítása) szintén ösztönözheti a csoporton belüli elfogultságot és a zárkózottságot.
Daniel és munkatársai tehát azt jósolták, hogy a pandémia idején a rend és a stabilitás (azaz a konzerváló értékek) iránti vágy megnő, míg az újdonság és a szabadság iránti vágy csökken, különösen a pandémia miatt szorongók esetében. Hipotézisük teszteléséhez három időpontban mérték az ausztrálok értékeit: 2017-ben, a világjárvány előtt, 2020 áprilisában, a világjárvány kezdetén és 2020 november-decemberében, a világjárvány későbbi szakaszában. Ezeken az adatokon keresztül négyféleképpen azonosították az értékek változását a világjárvány során:
1. Megnőtt a biztonság, a konformitás és a hagyományok iránti vágy (azaz a megőrzési értékek).
A feltételezéseknek megfelelően a biztonság, a konformitás és a hagyományok iránti vágy nőtt és emelkedett maradt a világjárvány alatt. A kutatók feltételezték, hogy a COVID-19-nek való kitettség minimalizálásának vágya mellett a rossz gazdasági helyzet és a társadalmi távolságtartás is hozzájárulhatott a megőrzési értékekhez.
2. Az izgalom és az újdonság iránti vágy (azaz az ösztönző értékek) csökkentek.
Szintén a feltételezésnek megfelelően az izgalom és az újdonság fontossága csökkent, és a világjárvány későbbi szakaszában is alacsonyabb maradt. A csökkenés valószínűleg a biztonság/biztonság iránti igénynek és annak volt köszönhető, hogy az egyének a szabályok és előírások miatt nem tudtak izgalmas tevékenységekben részt venni.
3. A szabadság és a függetlenség iránti vágy (azaz az önirányítási értékek) növekedett
A hipotézissel ellentétben a szabadság és függetlenség fontossága nőtt a világjárvány alatt. A kutatók két mechanizmust javasoltak ennek a váratlan eredménynek a magyarázatára. Először is, az emberek „művészeti és intellektuális tevékenységeket" folytathatnak, hogy elfoglalják magukat és így növeljék önirányultságukat. Másodszor, az önirányítás növekedése „a kritikus gondolkodásból eredhet, amely a rendkívül összetett egészségügyi információk sokaságának megértéséhez és értékeléséhez, valamint a végrehajtott kormányzati politikák értékeléséhez szükséges az erősen átpolitizált környezetben". Bár a szerzők nem említik, ezek az értékek a szabadság elvétele miatti pszichológiai reakcióból is fakadhatnak.
4. A másokról való gondoskodás (azaz az önátadási értékek) csökkentek.
A világjárvány kezdetén csökkent a „távoli másokkal, a tágabb társadalommal és a természettel" való törődés, majd a későbbi szakaszában ez a törődéshiány a közeli másokra is kiterjedt. Ez a másokkal szembeni apátia a tartós társadalmi távolságtartás és elszigeteltség következménye lehetett.
A kutatók emellett azt is feltételezik, hogy a tanult tehetetlenség is szerepet játszhatott. Konkrétan, mivel az emberek nem tudtak elmenekülni a világjárvány és annak negatív következményei elől, visszavonultak a szociális világtól, és inkább az önfenntartásra összpontosítottak. Figyelemre méltó, hogy a kutatók azt találták, hogy azok, akik aggódtak a világjárvány miatt, különösen nagy valószínűséggel mutatták a fenti elmozdulásokat.
Összességében az eredmények arra utalnak, hogy az értékek a környezet hatására gyorsan eltolódhatnak, és az érzelmek (azaz az aggodalom) fontos mechanizmusként szolgálnak. Sajnos, bár az értékek eltolódása segítheti a biztonságérzetet, sok szempontból káros, mivel előmozdítja a kívülálló csoportokkal szembeni előítéleteket és mások általános semmibe vételét. Sőt, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ezek az eltolódások „termékeny talajt biztosíthatnak az autoriter politikák számára". Továbbá azt sugallják, hogy az értékek változásai sok más országban nagyobbak lehetnek, tekintettel a viszonylag enyhe ausztráliai járványkitörésekre.
A jövőbeni kutatások az értékek változását vizsgálhatják világszerte, amikor az emberek egy nagyon hosszú szünet után visszatérnek a „normális életbe". Visszatérnek-e az értékeink a világjárvány előtti állapothoz, vagy a változások továbbra is fennmaradnak? Milyen társadalmi következményei lesznek ezeknek a változásoknak?
Nyitókép: Shutterstock / Deliris
