Simon Leviev, a több nőt is dollármilliókkal átverő Tinder-csaló

Így védekezhetünk a Tinder-csalók ellen

A Netflixen az év elején debütált ATinder-csaló című dokumentumfilm három nő történetén keresztül mutatja be, milyen könnyű a romantikus csalók áldozatául esni. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogyan védekezhetünk az ilyen internetes csalásokkal szemben.

A mára ismertté vált Tinder-csaló, Simon Leviev a népszerű társkereső alkalmazáson ismerkedik (még ma is!) nőkkel, kerül mély és intenzív kapcsolatba velük, majd később, több hétnyi vagy hónapnyi manipuláció után nagy összegeket csal ki tőlük. Ez az FBI által romantikus csalásnak, a tudósok által pedig catfishingnek (álidentitásra épülő megtévesztés) nevezett csalás szélsőséges esetét képviseli.

A catfishing során az illető hamis személyazonosságot használ az interneten, hogy romantikus kapcsolatokat ápoljon; a romantikus csalók ezt a hamis személyazonosságot használják arra, hogy anyagilag kizsákmányolják áldozataikat.

Dr. Kelly Campbell, a San Bernardino-i California State University pszichológia professzora, a Psychology Today cikkének írója, az elmúlt évek során több mint 1000 olyan embertől gyűjtött adatokat, akik áldozatként, elkövetőként vagy mindkettőként tapasztalták ezt a jelenséget. Alább a kutatás néhány kulcsfontosságú megállapítását foglaljuk össze.

Kik esnek áldozatul a hamis kapcsolatoknak?

Campbell szerint alapvetően a nők. A dokumentumfilm összhangban van kutatásával, miszerint a nők nagyobb valószínűséggel válnak catfishing áldozattá, mint a férfiak. Ez valószínűleg azért van, mert a férfiakhoz képest a nők inkább kapcsolatorientáltak, a másokkal való törődésre szocializálódtak, és vágynak a mesebeli vagy álomrománcra. Ez nem azt jelenti, hogy a férfiak nem kapcsolatorientáltak, vagy hogy a nők nem követnek el catfishinget; ez csak azt jelenti, hogy a nők gyakrabban válnak annak áldozatává.

Különböző okokból kifolyólag egyesek nem sikeresek a kapcsolatokban, és ez veszélyezteti őket, hogy csalás áldozatává váljanak. A nehézségek gyökerezhetnek a gyermekkorból (pl. rossz szülői nevelés) vagy rossz minőségű felnőttkori kapcsolatokból, de akárhogy is van, ezek az egyének kiszolgáltatottak az áldozattá válásnak. Amikor a „partner" szívességeket kér vagy megszegi az ígéreteket, a negatív kapcsolati múlttal rendelkezők hajlamosak arra, hogy elkötelezettek maradjanak és engedjenek a csalónak, ahelyett, hogy szakítanának.

Ki köt kamukapcsolatokat?

Az olyan sötét személyiségjegyekkel rendelkező emberek, mint a nárcizmus és a pszichopátia, nagyobb valószínűséggel követnek el romantikus csalásokat. Ezek a személyek nem rendelkeznek empátiával, öncélúan hazudnak és manipulálnak másokat. A nárcisztikusok különösen elbűvölőek a kapcsolat kezdeti szakaszában, ami megragadja a célpontot, de ha már beakadt a horog, akkor következik az irányítás és a kizsákmányolás.

A sötét személyiség mellett a személy vonzerejének mértéke is előrevetíti az elkövetést. Vannak olyan emberek, akik romantikus partnerként különösen keresettek, de ez nem igaz a catfishing elkövetőkre. Vegyük például A Tinder-csaló esetét: az objektív társkereső szabványok szerint nem volt túl vonzó – nem a legjóképűbb, nem volt pénze és státusza, és nem volt gondoskodó személyisége. Így hát megjátszotta magát. Azok az emberek, akik nem vallanak kívánatos párkapcsolati tulajdonságokat, gyakrabban adják ki magukat olyannak, aki nem is ők.

Így védjük meg magunkat

  • A legfontosabb tipp, hogy találkozzunk személyesen, mielőtt érzelmileg elköteleződnénk. A találkozás megerősíti, hogy az online személy ugyanúgy néz ki, mint akivel személyesen is megismerkedünk, legalábbis fizikailag. A Tinder-csaló esetében azonban a személyes találkozás nem segített. Ha valaki túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg az is.
  • A catfishing elkövető az áldozat preferenciáihoz igazodik. Ha valaki azt állítja, hogy híres, valószínűleg nem az, és ha túl erősnek tűnik, vigyázzunk.
  • Használjunk inkább fizetős társkereső szolgáltatásokat, mint ingyeneseket, és legyünk óvatosak azokkal szemben, akik a közösségi médián keresztül közelednek hozzánk. A csalók általában nem a fizetős szolgáltatásokon keresztül találnak áldozatokat; ők az ingyenesen elérhető szolgáltatásokat használják.
  • Legyünk óvatosak, ha valaki pénzt kér tőlünk, vagy azt sugallja, hogy pénzügyi segítségre van szüksége. Kérdezzünk meg egy megbízható barátot vagy családtagot, hogy mit gondol a helyzetről, ők objektívebb perspektívával rendelkeznek.
  • Soha ne osszunk meg olyan információkat, amelyeket személyazonosság-lopásra vagy más típusú csalásra lehet felhasználni. Szigorúan vigyázzunk az olyan fontos információkra, mint az útlevelünk, a TAJ-számunk és a hitelkártyáink.