Új átverő módszerek jelentek meg Magyarországon, mellyel csalók könnyen kicsikarják a pénzünket – adott ki figyelmeztetést a rendőrség. Mutatjuk, hogy tudod kivédeni, hogy ne válj csalás áldozatává!
Közigazgatási bírságra, tilosban parkolásra hivatkozva élnek vissza a rendőrség nevével csalók. A bűnözők a Rendőrségi Információs Portált másoló hamis portál segítségével próbálnak a pénzünkhöz férkőzni, megszerezve a személyes és bankkártyaadatainkat.
Ismét szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a rendőrség nem kommunikál sms-ben! Az objektív felelősség hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban a bírság kiszabásáról a határozatot ügyfélkapun, cégkapun vagy írásban küldjük meg
– írja a rendőrség közleménye.
Néhány tanácsot is megfogalmaztak annak érdekében, hogy ne váljunk az online csalók áldozatává:
- Ne kattintsanak a linkre, töröljék az üzenetet!
- Ne adják meg sem személyes, sem bankkártyaadataikat!
- Az adataik védelme érdekében fontos, hogy a rendőrség e-ügyintézési portálját kizárólag a https://ugyintezes.police.hu/ honlapcím beírásával érjék el!
- Figyelmeztessék hozzátartozóikat is, hogy ne dőljenek be a csalók üzeneteinek!
Online csalásokkal kapcsolatos további, hasznos tanácsokat ezen a linken olvashatsz.
A kiberbűnözők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevében is támadnak: azzal hívják fel az ügyfeleket, hogy gyanús pénzmozgásokat észleltek a megtakarítási életbiztosításukat kiegészítő, úgynevezett eseti számlán vagy értékpapírszámlán. Érdemes felkészülni a fenyegető hangnemre, és általában azzal nyomatékosítják mondandójukat, hogy szükség esetén „rendőrt” is bekapcsolnak a telefonbeszélgetésbe.
A rendszeres vagy eseti díjas befektetési jellegű (unit-linked) életbiztosítások kiegészítőjeként több biztosító olyan – a banki folyószámlához hasonlító – eseti számlát kínál, amely révén az ügyfelek rövid távra, könnyen kivehető (likvid) módon kamatoztathatják megtakarításaikat. A befektetés típusától függően ugyancsak viszonylag gyorsan pénzzé tehetők a befektetési szolgáltatóknál vagy bankoknál meglévő értékpapírszámlákon lévő megtakarítások.
Fotó: Shutterstock
Az MNB-hez érkezett ügyfélpanaszok szerint a csalók egyes esetekben rávették a fogyasztókat azok biztosítói vagy tőkepiaci megtakarításaik készpénzben való kivételére és annak érdekében, hogy azt „biztonságba helyezzék”, azt befizettették velük egy általuk megadott ATM vagy bitcoin automatánál. A bűnözők telefonhívásaik során az ügyfeleket folyamatosan nyomás alatt tartották, és megtiltották nekik, hogy azokról családjukat vagy bárki mást tájékoztassanak (arra hivatkozva, hogy ez büntetendő cselekmény lenne).
Az MNB munkatársai nem keresnek meg telefonon ügyfeleket biztosítói, tőkepiaci megtakarításaik „biztonságba helyezése” érdekében és nem hívnak segítségül „rendőröket” sem az ügyfelek meggyőzésére. Ilyen megkereséseknél érdemes (az ügyfél bizalmas adatainak megadása nélkül) pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot és az ismert (az adott biztosító, befektetési szolgáltató, bank honlapján is feltüntetett) ügyfélszolgálati telefonszámon, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni.
Azonnali gyanakvásra adhat okot, ha a telefonáló – miután az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki – fenyegető hangnemet használ, illetve megtiltja a másokkal történő kommunikációt.
Ha mégis pénzt küldtünk a csalóknak, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi intézménynél. Ha az MNB a nevével való visszaélésről tudomást szerez, maga is büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál.
Forrás: Haszon
Nyitókép: Shutterstock
