A kutatók szerint ilyenek lehettek az univerzum első csillagai
Pontosan senki nem tudja, milyenek voltak az univerzum első csillagai, de a James Webb-űrteleszkóp (JWST) segítségével most sokkal közelebb kerülhetünk a válaszhoz.
A távcső felvételein található információk és képek egy egyre nagyobb teret nyerő elképzelést erősítenek meg, miszerint nem sokkal az első csillagok megjelenése után hőgömbök jelentek meg, amelyek akár a Nap tömegének 10 000-szeresével is rendelkezhettek.
Ma a James Webb-űrteleszkóp által gyűjtött adatoknak köszönhetően úgy véljük, megtaláltuk az első nyomot ezeknek a rendkívüli csillagoknak a jelenlétére
– mondja Corinne Charbonnel asztrofizikus a svájci Genfi Egyetemről.
Ez is érdekelhet: Megtalálták a Naprendszer bolygóinak másait egy Nap-szerű csillag körül
A kutatók a gömbhalmazok vizsgálatával indítottak. A Tejútrendszerben mintegy 157 gömbhalmaznak minősített objektum található. Ezek nagyon sűrű, gömb alakú halmazok, amelyek körülbelül 100 000 és 1 millió csillagot tartalmaznak. És ami a legfontosabb, ezek a csillagok mindegyike nagyon hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, ami arra utal, hogy körülbelül ugyanabban az időben, ugyanabból a gázfelhőből fejlődtek ki.
De van valami igazán különös ezekben az objektumokban. Csillagról csillagra változó és nehezen megmagyarázható kémiai bőségarányokat mutatnak: a hélium, a nitrogén és a nátrium feldúsulását, valamint a szén és az oxigén viszonylagos fogyását figyelték meg a szakemberek.
A kutatók a rendkívül magas hőmérsékleten égő hidrogént „okolják” emiatt. Charbonnel és kollégája, Mark Gieles, aki a spanyolországi Barcelonai Egyetemen dolgozik, 2018-ban megállapította, hogy lehetséges, hogy az e csillagok által kibocsátott csillagszél „szennyezte" ezekkel az elemekkel a gömbhalmazok közegét.
Eközben a kisebb csillagokkal való folyamatos ütközések feltöltötték a objektumok tömegét. A szennyezett anyagból született csillagok örökölhették a korai univerzumban a szupermasszív csillagok által elültetett kémiai bőséget. Azonban ezek az objektumok sajnos már réges rég elpusztultak.
Ennek apropóján a JWST megnézett egy nagyon-nagyon távoli galaxist. Ez nem más, mint a GN-z11, amely mindössze 440 millió évvel az ősrobbanás után alakult ki, és amelynek fénye csak most jut el hozzánk, miután 13,3 milliárd éves utat tett meg.
A beérkezett adatok szerint a GN-z11 csillagközi közege jelentősen gazdagabb nitrogénben, mint oxigénben, és szinte teljesen egybevág a gömbhalmazok paramétereivel.
Charbonnel és kollégái ezután egy alapos elemzést és modellezést végeztek, és azt találták, hogy az 1000 és 10 000 naptömeg körüli óriáscsillagok, amelyek kisebb objektumok elszabadult ütközése révén jöttek létre, szinte mind ilyen paraméterekkel rendelkezhettek.
A bizonyítékok ugyan még messze nem meggyőzőek, de a kutatók remélik, hogy a JWST segítségével további adatokat kapnak a korai galaxisokról.
Forrás: Science Alert
Kép: Shutterstock
