fényes robbanás a föld felett

Úgy tűnik, megoldódott a világ legnagyobb fényrobbanásának rejtélye

Tavaly októberben a Földet egy olyan erős robbanás érte, amely minden idők egyik legfényesebbjeként várt ismertté. A világ távcsövei rögzítették, a tudósok pedig azóta is azon fáradoznak, hogy magyarázatot találjanak a különleges jelenségre.


A robbanás egy gamma-kitörés volt, ami a világegyetem leghevesebb és legintenzívebb robbanása, hiszen néhány másodperc alatt annyi energiát képesek termelni, mint a Nap egész létezése során.

A hivatalosan GRB 221009A néven ismert gamma-kitörés, de ismertebb nevén BOAT feltehetően akkor tört ki, amikor egy hatalmas csillag fekete lyukba került. A tudósok azonban nem tudták pontosan, hogy ez a robbanás miért ragyogott ennyire fényesen a kozmoszban.Az új kutatásuk segítségével talán megérthetik, miért volt ez a gamma-kitörés ilyen intenzív.

Feltehetőleg közvetlenül a Földre irányult, és nagy mennyiségű csillaganyagot rántott magával.

Ez derül ki a Science Advances című folyóiratban megjelent új tanulmányból. Bár a tudósok már korábban is felvetették, hogy a robbanás fényessége a szögből adódik, de valami rejtély maradt: a sugár szélei nem látszottak.

Az utófény lassú elhalványulása nem jellemző egy keskeny gázsugárra, és ennek ismeretében arra gyanakodtunk, hogy a robbanás intenzitásának van egy további oka is. A matematikai modelljeink azt igazolták, hogy ez a gamma-kitörés egyedi szerkezetű volt, a megfigyelések fokozatosan egy keskeny sugárt mutattak ki egy szélesebb gázkiáramlásba ágyazva

– nyilatkozta Hendrik Van Earthen, a Bath-i Egyetem munkatársa.

A felfedezés, hogy a kitörésnek más sugárzása van, mint ami az ilyen erős eseményekben általában megtalálható, segít megmagyarázni a szokatlan jelenséget, de arra is rávilágít, hogy a gamma-kitörések nem mindig úgy viselkednek, ahogyan azt eddig a kutatók gondolták.

A GRB 221009A hatalmas előrelépést jelent a gamma-kitörések megértésében, és bizonyítja, hogy a legszélsőségesebb robbanások nem engedelmeskednek a szokásos fizikának

– tette hozzá Brendan O'Connor, a tanulmány vezető szerzője.