Napkirálynőtől a vakcinafejlesztőig: Magyarország inspiráló női
Bár Magyarországon a nők számára csak a 19. század végén nyílt meg az egyetemi diploma megszerzésének lehetősége, a 20. és a 21. század tudományos világában már fontos szerepet töltöttek be a nők.
Közel 600 géniuszt és a mai életünket is meghatározó találmányokat mutat be hatezer négyzetméteren az Álmok Álmodói 20 − Világraszóló magyarok, világformáló találmányok kiállítás a Millenárison, ahol a tudományban fontos szerepet játszó női kutatók munkássága is megjelenik, így Karikó Katalin vakcináját vagy a magyar Napkirálynőt is megismerhetik a látogatók.
A tudománytörténeti kiállításon bemutatott vívmányok kisebb része köthető a női kutatókhoz, Csorba László történész, a kiállítás egyik kurátora azonban kiemelte, hogy a nők az előző századfordulót megelőzően inkább csak a művészetekben tűnhettek ki, és bár lehettek tanítók vagy bábák, de felsőfokú tanulmányokat nem folytathattak.
A nők felsőbbfokú oktatása voltaképpen a Veres Pálné által alapított Országos Nőképző Egyesülettel kezdődött, amely 1869-ben indította el első évfolyamát. Ezzel megalapozta a későbbi egyetemi felvételihez szükséges középfokú végzettséget, majd az érettségi vizsga letételét. Ferenc József végül 1895 novemberében Wlassics Gyula, vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére királyi rendeletben engedélyt adott „a nőknek — a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti pályákra való léphetőség céljából — a felsőbb tanintézetekre leendő fölvételre”.
Csorba László arról is beszélt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé például csak a II. világháború után kerültek be nők, az első három: Andics Erzsébet történész (1949), Radnót Magda szemész (1961), Péter Rózsa matematikus (1967).
Busztervezőtől József Attila múzsájáig
A nők szerepe a tudományos-innovációs életben a 20. században emelkedett, ugyanakkor még mindig van tér a fejlődésre: az UNESCO adatai szerint globálisan a kutatók kevesebb mint 30 százaléka nő.
Az Álmok Álmodói 20 tárlaton olyan nőkkel találkozhatnak a látogatók, mint Telkes Mária, aki a napenergia kutatásának egyik úttörőjeként érdemelte ki a Napkirálynő nevet, a bostoni Massachusetts Institute of Technology tanáraként fedezte fel, miként lehet kémiai eljárással tárolni a napenergiát, ezt pedig további szabadalmak követték.
Ilyen például a napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés, amellyel a tengerre kényszerleszálló pilóták jutottak édesvízhez vagy az Indiában sikerrel szereplő napenergiával működő hússütő-berendezés. Hosszú munkásságához több mint száz tudományos publikáció és összesen 39 szabadalom fűződik, tucatnyi nemzetközi kitüntetés mellett.
De számos nő alkotott az orvoslás és élettudományok területén is, Kozmutza Flóra gyógypedagógus-pszichológus munkásságával például az orvoslás területét bemutató részen találkozhatnak a látogatók. Kozmutza dolgozta ki az óvodáskorú, középsúlyos értelmi fogyatékos és a megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyerekek speciális fejlesztési modelljét, de foglalkozott többek közt a fogyatékosok munkahelyi lehetőségeinek kiszélesítésével, családfákkal, ikrek lélektanával is. Tudományos tevékenysége mellett a művészeti életbe többszörösen beírta magát, hiszen József Attila is a múzsájaként tekintett rá, majd Illyés Gyulának lett a felesége.
Dévény Anna nevét a róla elnevezett módszerben a mozgásfejlesztésről ismerhetik sokan. A Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer szakított az eddigi mozgásrehabilitációs módszerekkel és számos, korábban gyógyíthatatlannak vélt csecsemőnek és kisgyermeknek mutatta meg a mozgás örömét. A szakember közel 60 évig tanított és 16 évig tartott speciális tréningeket a Magyar Állami Operaház balettegyüttese számára.
A tárlaton a jelen magyar vívmányait többek között Karikó Katalin képviseli, aki kitartó munkával fektette le az mRNS-vakcinák alapjait. Munkásságát a világ minden pontján díjakkal és kitüntetésekkel ismerik el, március 10-én a Magyar Nemzeti Bank is emléket állít neki egy érmekibocsátással.
Az orvoslás mellett a Mobilitás területén is lehet találkozni fontos szerepet betöltő nőkkel, László Anna például az Ikarus vezető tervezőjeként, akár sofőrként is bemutatta, mire képesek az autóbuszok. Amikor 1975-ben a Los Angeles-i közlekedési társaság versenypályázatot írt ki csuklós buszok beszerzésére, az Ikarus a modell tervezésével László Annát bízta meg, aki két évvel később büszkén vezette a meggypiros Ikarus 286-ost a Los Angeles és Portland közötti távon. A „Big Red” nagy sikert aratott a kaliforniai utasoknál, megrendelték szériagyártását is, bár annak menedzselését már másra bízták. László Anna 1984-ig maradt az Ikarusnál, ahol férje, Finta László legendás tervező is dolgozott.
A tárlaton többek között olyan érdekes életpályákat is megismerhetnek a látogatók, mint Farkas Edit Erzsébet meteorológusé, aki az első magyar származású nőként jutott el az Antarktiszra, vagy Vaspöri Teréz informatikusé, aki 7 éves korában megvakult, de sikeres programozói vizsgát tett. Látó férjével, Arató Andrással együtt terveznek programokat látássérülteknek.
Az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállítás 2022. február 15-től egy évig látogatható a Millenárison.
Nyitókép: flickr / Álmok Álmodói 20 - Napkirálynőtől vakcinafejlesztőig
