Semmelweis Ignác

Ezért fontos a példaképek elismerése a tudományban

Miért fontos a példamutatás a tudományos pályán, és hogyan járulhatnak hozzá az olyan elismerések, mint például a Nobel-díj vagy magyarországi viszonylatban a Bolyai-díj? Alábbi cikkünkben a pénteken Karikó Katalinnak átadott Bolyai-díj kapcsán ennek járunk utána, és néhány, a magyar tudományos életet meghatározó életművel rendelkező tudóst is bemutatunk.


A tudományos életben rendre előkerül annak az érve, hogy a tudósok a túlzott publikációs nyomásnak és együttműködési kényszernek köszönhetően nem tudnak eléggé elmélyedni kutatásaikban. Ezzel érvelt többek között Peter Higgs részecskefizikus is, aki 2013-ban Nobel-díjat kapott a róla elnevezett Higgs-bozon részecske felfedezéséért.

A közös publikációk kényszeréért nem minden tudós rajong, abban viszont meglehetősen nagy a konszenzus a tudományos közösségen belül, hogy a kutatás nem a magányos zsenik, hanem sokkal inkább az együttműködésen alapuló szellemi munka terepe, amelyben az elszigetelődés inkább veszélyként, mint lehetőségként jelenik meg.

A tudományos pálya kapujának számító doktori képzések során a doktoranduszok évekig dolgoznak egy-egy témavezetővel, aki inspirálja, segíti őket első saját kutatásaik és publikációik megírásában. Ugyanakkor a közvetlen munkatársi viszonyon túl is szükség van olyan hiteles példaképekre, akiknek a munkássága és pályájuk alakulása – minden buktatójukkal együtt – iránytűként szolgál a fiatal kutatók előtt.

Az ő elismerésüket szolgálják az olyan tudományos díjak, mint például a „magyar Nobel-díjként” is emlegetett Bolyai-díj, melyet idén Karikó Katalin kapott tudományos pályafutása során elért eredményeiért.

Az alábbiakban öt, a nemzetközi tudományos életre is komoly hatást gyakorolt magyar tudóst mutatunk be, akiknek a munkássága meghatározta egy-egy diszciplína fő kutatási kérdéseit és paradigmáit.

Semmelweis Ignác

A napjainkban az egyik legnagyobb hatású magyar tudósként számon tartott, a gyermekágyi lázt okozó, gyakran az édesanyák halálához vezető bakteriális fertőzések ellen a klórmeszes kézmosás szülészeti osztályokon való bevezetését szorgalmazó orvost saját korában olyannyira nem ismerték el, hogy nemcsak a tudományos közösség nem fogadta el empirikus tapasztalatokon alapuló felfedezését, de élete végére elmegyógyintézetbe került.

Semmelweis 1847-ben ismerte fel a kézfertőtlenítés jelentőségét a szülészeti osztályokon, módszere a gyermekágyi halálozás drasztikus visszaesését eredményezte, ugyanakkor a fertőtlenítés jelentőségének széleskörű szakmai elismerését csak Joseph Lister 1867-ben publikált, az antiszeptikus sebészettel kapcsolatos tanulmányai hozták el.

Hugonnai Vilma

Fotó: Wikipedia

Hugonnai Vilma az első magyar orvosnőként vonult be a történelembe. Bár az 1847-ben, grófi családba született leendő orvos érdeklődött a természettudományok iránt, Magyarországon akkoriban nem volt lehetősége a felsőoktatásba jelentkezni, ezért 1872-ben a Zürichi Egyetem hallgatója lett, ahol 1879-ben doktori címet szerzett.

Képesítését azonban Magyarországon sokáig nem ismerték el, Trefort Ágoston akkori oktatási miniszter ugyanis a hatályos jogszabályoknak megfelelve elutasította erre vonatkozó kérelmét. Egészen 1895-ig kellett várnia, amíg egy királyi rendelet lehetővé tette a nők részvételét a magyar felsőoktatásban, majd újabb kérelmére 1897-ben a zürichi oklevelét is honosították.

Ettől kezdve hivatalosan is praktizálhatott, de Hugonnai tudományos érdeklődése sem hagyott alább: publikációi elsősorban a gyermekneveléssel, a nők és gyermekek egészségvédelmével, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseivel, illetve a nők képzésével foglalkoztak. Életműve nemcsak a nők orvosi szakmákban való érvényesülésének, hanem általában a nők egyenjogúságával kapcsolatos vitáknak is utat tört Magyarországon.

Kornai János

Fotó: Szabó Katalin / Wiki

A közelmúltban elhunyt közgazdász a nemzetközi közgazdaságtan egyik legnagyobb hatású magyar tudósa volt. Az 1950-es évektől kezdve foglalkozott a szocialista gazdaságtervezés és a túlzottan centralizált, bürokratikus intézmények hatékonysági problémáival.

1956-ban megvédett „A gazdasági vezetés túlzott központosítása” című akadémiai kandidátusi értekezését nyilvánosan revizionista írásnak, ideológiai árulásnak minősítették, és kirúgták az akadémiai kutatóintézetből.

A szocialista tervgazdaság diszfunkcionalitásával kapcsolatos nézeteit legplasztikusabban 1980-as, A hiány c. művében fogalmazta meg. A rendszerváltást követő időszakban a szocializmusból a kapitalizmusba való átmenet kihívásait tanulmányozó tudományág, a tranzitológia meghatározó alakjává és a szabadpiaci verseny egyik védelmezőjévé vált. Munkásságát számos elismeréssel, többek között Széchenyi-díjjal (1993) és a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével (2010) díjazták; 2005-ben Budapest díszpolgárává választották.

Telkes Mária

Fotó: Wikipedia

A sokszor „Napkirálynőként” is emlegetett, magyar származású amerikai fizikus nevéhez számos, a napenergia felhasználásával kapcsolatos felfedezés köthető. Alighogy ledoktorált 1924-ben a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem kémia-fizika szakán, a következő évben már biofizikusi állást kapott egy, a közvetlen vérátömlesztés kifejlesztésében élenjáró sebész, George Washington Crile mellett, akinek hívására Amerikába költözött.

Keudetben fotoelektromos készülékek tervezésével foglalkozott, pályájának legmeghatározóbb témájára, a napenergia felhasználási lehetőségeinek kutatására azonban csak 1939-ben talált rá, amikor csatlakozott a Massachusetts Institute of Technology (MIT) napenergiával kapcsolatos kutatási programjához. Ezen a területen számos felfedezés köthető Telkes nevéhez, többek között a napdesztillátor, amely a sós vizet a napenergia segítségével ihatóvá teszi, és ezzel a túlélés lehetőségét adta számos, a második világháborúban hajótörést vagy légi balesetet szenvedett amerikai katonának.

Ennél talán még nagyobb jelentőségű, hogy a napenergia tárolásában is úttörő felfedezéseket tett: 1948-ban Boston közelében közreműködött egy tisztán napenergiával fűtött „napház” felépítésében, amelynek napkollektorai kristályos nátrium-szulfát oldatban tárolták a napenergiát, a leadott hőt pedig egy ventillátorrendszer segítségével keringették az épületben.

Barabási-Albert László

Az erdélyi születésű, többek között a Harvardon is oktató Barabási-Albert elsősorban a hálózatkutatás területén elért eredményeinek köszönhetően vált ismertté. Eredetileg szobrásznak tanult, művészeti érdeklődése pedig később is megmaradt: 2020-ban a Ludwig Múzeumban mutatták be főbb kutatási eredményeinek grafikus ábrázolásait.

Olyan nagy hatású publikációk köthetőek a nevéhez, mint a The Diameter of the WWW, A hálózatok tudománya vagy a Villanások – a jövő kiszámítható, de szintén a nevéhez fűződik A képlet.

Nyitókép: Wikipedia