Moteorok becsapódása indíthatta el a kontinensek vándorlását?
A mai napig a Föld az egyetlen bolygó, melyen kontinensek formájában különülnek el egymástól a szárazföldek. A partvonalak azonban pontosan összeilleszthetők, így egyértelmű, hogy régen egy nagy szuperkontinens létezett. Mi vezetett az aprózódásig?
Valaminek ki kellett váltania a kontinensek különválását, most pedig egy kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy a meteorbecsapódások jelentős szerepet játszhattak ebben. Feltételezésüket a cirkon ásvány kristályaiban talált eredményekre alapozták, amelyet egy nyugat-ausztráliai kráterből nyertek ki. A Pilbara-kraton a bolygó legjobb állapotban fennmaradt kéregdarabja.
A szakértők 26 cirkon kristályt tartalmazó kőzetmintát tanulmányoztak, amelyek 3,6 és 2,9 milliárd éves kor közöttiek. Ezeknek az oxigénizotópjait elemezték, hogy rájöjjenek a keletkezési hőmérsékletükre. A folyamatnak köszönhetően három különálló szakaszt neveztek meg a Pilbara-kraton kialakulásának és fejlődésének történelmében.
Az első szakaszban a kéreg részleges olvadása mellett a cirkonok nagyarányú képződése következett be. Ez a részleges olvadás a kutatók szerint valószínűleg a meteoritok bombázásának eredménye volt, ugyanis képesek voltak felmelegíteni a Föld felszínét. A második időintervallum a kéregmag átdolgozásának és stabilizálódásának időszaka volt.
Egy kis videós ismertető a kontinensek szétválásáról:
Ezeket követte a harmadik, egyben befejező rész, amely alatt a gránitképződés ment végbe. Ez a stabilizált mag aztán jóval később a mai kontinensekké fejlődött, ahogyan a világ más tájain található kráterek esetében is hasonló folyamat mehetett végbe. A régmúltban köztudottan sokkal több becsapódás sújtotta a Földet, de ezek közül is csak a legnagyobbak tudtak elegendő hőt termelni az ekkora kráterek kialakításához.
„Kutatásunk az első szilárd bizonyítékot szolgáltatja arra, hogy a kontinenseket végül kialakító folyamatok óriási meteoritbecsapódásokkal kezdődtek, hasonlóan a dinoszauruszok kihalásáért felelős, de évmilliárdokkal korábban bekövetkezett folyamatokhoz”
— mondta Tim Johnson geológus a ScienceAlert cikkében.
A kutatás viszont csak egy kráter kőzetmintáira támaszkodott, így a csapatnak további bizonyítékokat kell keresniük, hogy alátámasszák az eredményeiket.
Nyitókép: Shutterstock
