Papírkockák közösségi média- és online üzenetküldők, például a Facebook, az Instagram, a YouTube, a Viber és mások nyomtatott logóival.

Ha ilyen képeket posztolsz a közösségi médiában, az a depresszió jele

Bizonyos típusú képek online közzététele összefügg a depresszióval.


Egy új kutatás szerint a depresszióval küzdő személyek az esetek 70 százalékában azonosíthatók a közösségi médiás fotóik alapján, mivel hajlamosak (szó szerint) sötétebb képeket posztolni és nagyobb valószínűséggel használnak szűrőt a képeik fekete-fehérré alakítására.

Dr. Christopher Danforth, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy egy népszerű közösségi média alkalmazás felhasználói fiókjainak elemzéséből kiderült, hogy a depresszióval diagnosztizált emberek által közzétett fotók általában sötétebb színűek voltak, több kommentet kaptak a közösségtől, nagyobb valószínűséggel tartalmaztak arcokat, és ritkábban alkalmaztak szűrőt.

„Ha mégis választottak szűrőt, nagyobb valószínűséggel használták a színes képeket fekete-fehérré alakító szűrőt. A depresszióval diagnosztizált emberek szintén nagyobb gyakorisággal posztoltak, mint a nem depressziósok”

– fogalmazott.

A viszonylag magas pontossági arány elég lenyűgöző, főleg annak tekintetében, hogy az általános orvosoknak csak az esetek 42 százalékában sikerül a helyes diagnózis.

Danforth egy olyan alkalmazást képzel el, amely szűrővizsgálatot javasol, ha azt észleli, hogy az illető esetleg depressziós.

„Mivel társadalmi interakcióink egyre nagyobb része online zajlik, óriási a lehetőség a mentális és fizikai betegségek korai figyelmeztető jeleinek algoritmikus azonosítására. Képzeljünk el egy olyan alkalmazást, amelyet telepíthetünk a telefonunkra, és amely az orvosunkhoz fordul, hogy ellenőrizze, ha a viselkedésünk rosszabbra változik, még mielőtt észrevennénk, hogy baj van.”

A tanulmányban 160 Instagram-felhasználó által közzétett 43 950 fotó szerepelt, a résztvevők körülbelül a fele rendelkezett klinikai diagnózissal a depresszióról.

A fotókat egy számítógépes program elemezte annak kiderítéseképp, hogy ki volt depressziós. Dr. Andrew Reece, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy a viszonylag kis minta ellenére megbízhatóan tudták megfigyelni a depressziós és nem depressziós személyek közötti különbségeket a közösségi média posztok jellemzőiben.

Fontos, hogy azt is kimutattuk, hogy a depresszió markerei megfigyelhetők a posztokban, amelyeket azelőtt készítettek, hogy az illető megkapta volna a depresszió klinikai diagnózisát.

(PsyBlog)

Nyitókép: Shutterstock