A Facebook a kezdetektől fogva rossz mentális egészséget okoz
Az Egyesült Államokban járványszerűen terjednek a mentális egészségügyi problémák, és a társadalomtudományi kutatások egyre inkább összefüggést találnak a közösségi média és a rossz mentális egészség között. Ezt korrelációs vizsgálatokkal dokumentálták, amelyek azt vizsgálják, hogy két dolog mikor függ össze, anélkül, hogy ki tudnák mutatni, hogy az egyik biztosan okozza a másikat.
Ezeket kísérletek során is megfigyelték, amelyek lehetővé teszik az ok és okozat megállapítását. Például azok az emberek, akiket véletlenszerűen arra utasítottak, hogy hagyjanak fel a közösségi médiában való jelenléttel, egy hét után kevesebb depresszióról és szorongásról számoltak be, mint azok, akiket véletlenszerűen arra utasítottak, hogy továbbra is a szokásos módon használják azt.
A témával kapcsolatos egyik kiemelkedő érv az, hogy a hírfolyam – amit a felhasználók látnak, amikor bejelentkeznek a Facebookra (és a hasonló közösségi oldalakra) – megváltozása miatt a közösségi média különösen káros a mentális egészségre. Egy új kutatás azonban, amely egy innovatív dizájn segítségével tesztelte, hogy a Facebook okoz-e mentális egészségügyi problémákat, ellentmond ennek.
A Facebook azóta okoz rosszabb mentális egészséget az egyetemistáknál, hogy először bevezették az elit főiskolák és egyetemek egy kis csoportjánál. A tanulmány arra is bizonyítékot szolgáltat, hogy a Facebook miért okozhat mentális egészségügyi problémákat.
A tanulmány 2004 és 2006 közötti időszakot vizsgálta, amikor a Facebook a Harvardon tanuló diákok számára elérhetővé vált, majd egyre több főiskolán és egyetemen terjedt el. Ebben az időszakban országos felméréseket gyűjtöttek az egyetemisták mentális egészségéről, ami összekapcsolható volt azzal, hogy mikor vezették be a Facebookot az egyes egyetemeken. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy egy új eszközt használjanak az ok-okozati összefüggések megállapítására: a különbségek közötti különbségek elemzését.
Az elemzés a mentálhigiénés problémák szintjét vizsgálja a Facebook bevezetése előtt, majd összehasonlítja az azt követő szintekkel. Ez lehetővé teszi a statisztikai kiigazítások elvégzését, amelyek figyelembe veszik az adott főiskola mentális egészségi állapotának alapszintjét és az esetlegesen a Facebook bevezetése előtt tapasztalható tendenciákat.
Az a tény, hogy 58 különböző iskola van, amelyek mindegyike más-más időpontban fért hozzá a Facebookhoz, azt jelenti, hogy ez az összehasonlítás újra és újra elvégezhető. Az eredmények tehát azt a mintát tükrözik, amelyet a Facebook bevezetésekor az egyes új iskolákban megfigyeltek. Bár ez a tanulmány nem tartalmazott kísérletet, fejlett statisztikai technikákat tudott alkalmazni az ok-okozati összefüggésre vonatkozó feltételezéseik ellenőrzésére.
A legfontosabb megállapítások, melyeket több feltételezés ellenőrzése után is megerősítettek, az, hogy miután a Facebookot bemutatták egy egyetemen, annak több diákja számolt be depresszióról és szorongásos zavarokról. Különösen nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy reménytelennek, kimerültnek és „súlyosan depressziósnak” érzik magukat.
Amikor a Facebookot bevezették egy egyetemen, több hallgató is beszámolt arról, hogy a mentális egészségügyi problémák befolyásolták a tanulmányaikat. Továbbá, a hatás azoknál a diákoknál volt a legerősebb, akik eleve a legfogékonyabbak voltak a mentális betegségekre. Más szóval, a Facebook hatására a depresszióra vagy szorongásra már eleve hajlamos egyetemi hallgatók nagyobb valószínűséggel tapasztaltak ténylegesen rossz mentális egészséget.
A Facebookkal kapcsolatos korábbi viták azt hangsúlyozták, hogyan fejlődött a platform idővel. Egyszerűen indult, a barátok fotókat és életük részleteit osztották meg egymással. Csak később az a képesség, hogy egy-egy poszt nagy közönséget nyerjen, arra késztette az embereket, hogy megváltoztassák a viselkedésüket, hogy az algoritmus jobban fel tudja kapni őket.
A Facebook modern tapasztalata – a direkt marketinggel, a személyes márkaépítéssel és a politikai ideológia terjesztéssel – a probléma, és ez az, ami azután jelent meg, hogy az emberek megtanulták, hogyan „játsszák ki” a közösségi oldal algoritmusát. Jonathan Haidt pszichológus szerint például a Facebook három változtatás után kezdett egyre több problémát okozni: a feed, vagyis a posztok folyamatosan frissülő hírfolyama 2006-os bevezetése, a Lájk gomb 2009-es bevezetése, majd később a belső algoritmusok használata a várhatóan elköteleződést elősegítő tartalmak megjelenítésére. Az új kutatás azt mutatja, hogy ez nem igaz: A Facebook már a kezdetektől fogva, még ezen újítások bevezetése előtt rosszabb mentális egészséget okozott.
Ha a Facebook kezdettől fogva negatív hatással volt az egyetemisták mentális egészségére, ez arra utal, hogy nem csak a trollok, propagandisták és az oldal újfajta rossz vagy cinikus szereplői okozták ezt. Ez egy olyan dolog, ami a kezdetektől fogva benne van. Az új kutatás szerzői szerint ez a mélyebb bűnös valami sokkal régebbi és a kultúránkban jóval gyakoribb dolog: a társadalmi összehasonlítás.
Ennek az elképzelésnek az alátámasztására az új tanulmány több olyan diákcsoport elemzését végzi el, akiktől elvárható lenne, hogy negatívan hasonlítsák össze magukat másokkal a főiskolán vagy egyetemen. Azt találták például, hogy a Facebook még az egyetemen kívül élő diákok mentális egészségének nagymértékű romlásához vezetett. Ezek a diákok azt hihetik, hogy nem élték át annyira a „teljes egyetemi élményt”, mint az egyetemen élő hallgatók. Több más kapcsolódó kategóriát is megvizsgáltak, köztük azt, hogy nem voltak tagjai diákszövetségnek; az iskolába járás mellett dolgozniuk is kellett; hogy túlsúlyosak voltak; és hogy volt-e hitelkártya adósságuk. A főiskolai élmény „idealizált” változatának nem megfelelő kategóriába való besorolás minden esetben összefüggött a rosszabb lelki egészséggel – de nem mindig statisztikailag szignifikáns szinten.
A közösségi média lehetővé teszi, hogy társaink életének nagy részét bensőséges részletekben tekintsük meg, ami felnagyíthatja a saját életünk összehasonlításának lehetőségét az övékkel. Mivel sokkal több emberhez hasonlíthatjuk össze magunkat, és sokkal több időt töltünk ezzel, a főiskolások természetes módon kezdhettek hiányérzetet érezni. Jó lenne azt hinni, hogy pusztán a robotok és a reklámok kiiktatásával a Facebookot a kapcsolatok egészséges forrásává tehetnénk. De lehet, hogy magának a közösségi médiának a fő jellemzője – a mindennapi élet privát pillanatainak megosztása a barátokkal és a társaikkal –, ami valójában kárt okoz.
Nyitókép: Shutterstock
