Több mint 2000 éves sírokra bukkantak a párizsi Notre-Dame alatt
Friss ásatások több mint kétezer éves sírokat tártak fel a párizsi Ile de la Cite-on, a Notre-Dame székesegyház jelenlegi helyén.
Az ásatásokat a párizsi RER B ingázóvasút Port Royal állomásának bővítése előtt végzik. A helyszínen − amely egykor a római kori Lutetia város volt, a gall Parisii törzs otthona − 50 sírt találtak. A Saint-Jacques nekropoliszként ismert lutetiai temetőt az első és a harmadik század között használták először, és a 19. században fedezték fel ásatások során.
A régészek akkoriban inkább az értéktárgyakkal foglalkoztak, és figyelmen kívül hagyták a talált csontvázakat, annak ellenére, hogy az ott eltemetett emberekből és tárgyakból információt lehet szerezni az ősi Párizsról. A sírhelyről végül meg is feledkeztek.
Az a kivételes ebben, hogy ablakot nyitottunk a múltunkra, ami ebben a városban meglehetősen ritka. A temetkezési rítusaikra támaszkodva egyfajta általános képet kaphatunk azokról az emberekről, akik a második században Párizsban éltek
− mondta Dominique Garcia, a francia Nemzeti Régészeti Kutatási Intézet (INRAP) elnöke.
Fotó: Mohamad Salaheldin Abdelg Alsayed/Anadolu Agency/Getty Images
A csontvázakat − melyek között férfiak, nők és gyermekek is voltak − a párizsiak szokása szerint elégetett fakoporsókban találták meg. Így a csontvázakon kívül csak apró fadarabok és fémszögek maradtak hátra. A sírok mintegy felében, az INRAP szerint, apró tárgyak voltak, köztük kerámia és üveg csészék és korsók, ruhadarabok maradványai, mint például tűk, övek vagy cipőnyomok. Néhány csontváz szájában a koporsóba helyezett pénzérmét találtak, valószínűleg felajánlásként Charon istennek, aki a halottakat az alvilágba szállítja.
Találtak egy áldozati gödröt is, amelyben egy sertés teljes csontváza, egy további kisállat és két nagy kerámiaedény volt, amelyek valószínűleg „az elhunyt túlélését hivatottak biztosítani a túlvilágon.
A tudósok remélik, hogy a felfedezés nemcsak a parisiak életére világít rá, hanem de DNS-vizsgálathoz is anyagot szolgáltat, amelyből többet tudhatnak meg az ókori parisiak egészségéről.
Nyitókép: Mohamad Salaheldin Abdelg Alsayed/Anadolu Agency / Getty Images
(Art News)