Úgy tűnik, megfejtették a Stonehenge rejtélyét
A Stonehenge építésének eredeti célja hosszú évek óta kérdéseket vet fel a kutatókban. Az ősi rejtély megoldására már rengeteg elmélet született, ezúttal viszont lehetséges, hogy ténylegesen rájöttek az igazságra. A magyarázat sokkal kézenfekvőbb, mint azt eredetileg képzeltük.
Egy kutató ahhoz az elmélethez fedezett fel további bizonyítékokat, mely szerint a Stonehenge a 365 és egynegyed napos év nyomon követésére szolgált. Az eredeti tanulmány azt bizonyította, hogy a Stonehenge-et alkotó kövek ugyanarról a helyről származnak, szóval feltehetőleg egy időben állították fel őket egy közös cél érdekében. Most pedig az angliai Bournemouth University régésze, Timothy Darvill megvizsgálta az emlékmű köreit, és hozzáigazította több történelmi naptár vázlatához.
„A naptár nagyon egyszerűen működött. A Sarsen-körben található 30 kő mindegyike egy-egy napot jelöl egy hónapon belül, amely maga is három, egyenként 10 napos hétre oszlik. Az interkaláris hónapot, amelyet valószínűleg a hely istenségeinek szenteltek, a hely közepén található öt szikla képviseli. A Sarsen-körön kívüli négy állomáskő a szökőnapig tartó bejelölést szolgálja"
— olvashatjuk Darvill szavait a ScienceAlert cikkében.
Fotó: Unsplash/Ankit Sood
A téli és a nyári napfordulót minden évben ugyanazon kőpárokon keresztül lehetett megnézni, ez pedig hibaelhárításra szolgált, ugyanis ha az emberek nem ott látták a lyukon áttűnő napot, akkor tudták, hogy elrontottak valamit az évszámlálásban.
A tanulmány szerint a Stonehenge naptárként az egyik 12 hónapos rendszerbe sem passzol bele, de elképzelhető, hogy a helyszínről elmozdított kövek lehetnek a hiányzó láncszemek. A 10 napos hetek ma szokatlannak tűnnek, de az építés idején létezhetett ilyen beosztás.
A Földközi-tenger keleti részén fejlesztettek ki ilyen naptárt a Kr. e. 3000 utáni évszázadokban, azt viszont nem lehet tudni, hogy hogyan terjedt át ez a tudás az angliai vidékekre. Darvill a kutatásában egy Amesbury Archer nevezetű ember csontvázáról tesz említést, aki a régészek megállapításai alapján az Alpok környékén született, majd élete további részében az Egyesült Királyságban telepedett le, tehát van bizonyíték ilyesfajta információáramlásra a két terület között.
Nyitókép: Unsplash/Ana Paula Grimaldi