Bizonyos szagok megváltoztathatják a színérzékelésünket − derült ki az Egyesült Királyságban nemrégiben végzett kísérletből.
Az érzékszervekeinket gyakran úgy kezeljük, mint egy maroknyi különálló egységet, pedig ez nem felel meg az igazságnak. A valóságban mindenki rendelkezik valamilyen szintű érzékszervi „átjárással" − még azok is, akik nem képesek „megízlelni" a színeket vagy „meghallani" a formákat, mint a szinesztetikusok.
Az, ahogyan a színek megváltoztatják az ízérzékelésünket, jól tanulmányozott, de az, ahogyan ezek az árnyalatok kölcsönhatásba lépnek a szaglással, közel sem ilyen jól ismert. Ezért is kezdett egy ezt vizsgáló kísérletbe három brit egyetem kutatócsoportja, mellyel felfedezték, a szaglás hogyan színezi a valóságérzékelésünket – számol be róla a Science Alert.
A kísérletben 24 felnőtt résztvevő helyezkedett el egy sötét szobában egy számítógép képernyője előtt. Négy percen keresztül egy légtisztító tisztította a levegőt. Ezután öt percen keresztül egy szagot szórtak a térbe. A szobában várakozó résztvevőknek soha nem mondták el kifejezetten az illatot, csak azt, hogy egy színes folt fog felbukkanni előttük a képernyőn. A cél az volt, hogy két csúszkát − egyet, amelyik sárgából kékbe, és egy másikat, amelyik zöldből pirosba váltott - átkapcsoljanak, hogy a színfolt szürkére változzon.
Fotó: Unsplash
Ugyanezt a folyamatot addig ismételték, amíg minden résztvevő négy szagot nem szagolt meg fejenként ötször a színfoltok beállítása közben. A szagokat véletlenszerűen választották ki egy listából, amely karamell, cseresznye, kávé, citrom és borsmenta illatokat tartalmazott, és szagtalan vizet használtak kontrollként. A résztvevők gyenge hajlamot mutattak arra, hogy a semleges szürkétől messzire állítsák be a csúszkákat, amikor valamilyen illatot éreztek, szemben a szagtalan vízzel.
Úgy tűnt, hogy az illat torzította a résztvevők semleges szürke érzékelését, a színét a „megfelelő szag-szín megfelelés" felé közelítve, a szürkét valamilyen módon „melegebbé" téve. Amikor például kávéillat lengte be a szobát, a résztvevők a szürkét vörösesbarna árnyalattal „látták". A karamell esetében a résztvevők a semleges szürkénél sárgásabb szürkét választottak.
Ez a „túlkompenzáció" arra utal, hogy a keresztmodális asszociációk szerepe az érzékszervi input feldolgozásában elég erős ahhoz, hogy befolyásolja, hogyan érzékeljük a különböző érzékszervekből származó információkat, itt a szagok és a színek között.
A Ryan Ward kognitív pszichológus által vezetett kutatócsoport már régóta érdeklődnek aziránt, hogy a szaglás és a látás hogyan lép kölcsönhatásba egymással.
Egy korábbi tanulmányban Ward és kollégái megállapították, hogy a karamell illata a sötétbarna és a sárga, a kávéé a sötétbarna és a vörös, a cseresznyéé a rózsaszín, a vörös és a lila, a borsmentáé a zöld és a kék, a citromé pedig a sárga, a zöld és a rózsaszín színekhez kapcsolódik. A mostani kísérletük ezeket a keresztmodális asszociációkat dolgozza ki, bár úgy tűnt, hogy a borsmenta illata nem volt hatással a szürke érzékelésére, ahogy azt a szerzők feltételezték.
Nyitókép: Unsplash
