Egy nemrég tartott konferencián a résztvevő országok csaknem egyöntetűen megszavazták, hogy 2035-re eltörlik a szökőmásodpercet. Voltak olyan nemzetek, melyek nemet mondtak a javaslatra, a határozat mégis megszületett pontos célkitűzésekkel. Mit jelent ez a jövőre nézve?
Az atomórák megjelenésével az időmérés egy új korszaka köszöntött be a Földön, viszont ez a típusú másodpercmérés a bolygó lassabb forgása miatt nincs összhangban a tényleges idővel. Ennek az eltérésnek a kiküszöbölésére vezették be a szökőmásodpercek rendszerét, vagyis, hogy rendszertelen időközönként 27 másodpercet adtak hozzá az adott időhöz.
Bár ez a kis eltérés sokak szemében fel sem tűnhet, valójában nagyon fontos feladatot lát el a rendszer, különösen a műholdas navigációban, a szoftverekben, a távközlésben, a kereskedelemben, valamint az űrutazás területén.
A most megkötött egyezmény szerint 2035-re az eltérés egy másodpercnél nagyobb értéket jelenthet, így az eddig alkalmazott metódus használhatatlanná válhat. Az új terv meghatározására még további tárgyalások és kutatások szükséges a ScienceAlert cikkében leírtak alapján.
A probléma lehetséges megoldásai között olyan tervek vannak, mint például, hogy az eltérés idejét hagyják felhalmozódni. Nagyjából 50 vagy 100 évet vehet igénybe, mire teljesen helyreáll az egyensúly, gyakorlatban pedig úgy nézne ki, hogy szökőmásodpercek helyett a nap utolsó perce például két perc idejét venné igénybe.
Fotó: Unsplash/Brad Neathery
Patrizia Tavella — a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal időmérési osztályának vezetője — így nyilatkozott a témában:
„A történelmi döntés lehetővé teszi a másodpercek folyamatos áramlását a jelenleg szabálytalan szökőmásodpercek okozta megszakítások nélkül. A változás 2035-ig vagy azelőtt lép hatályba."
A javaslatot elfogadott nemzetek között ott volt az Egyesült Államok és Franciaország is, viszont Oroszország nem egyezett bele a döntésbe. Ennek oka az volt, hogy ők 2040-re akarták kitűzni a határidőt. Ennek ellenére más országok sokkal korábbi évszámokat neveztek meg, így végül egy középső értékre esett a döntés.
Nyitókép: Unsplash/Lukas Blazek
