Rejtély megfejtve: ezért élnek 100 évnél is tovább a teknősök
A hidegvérűek hosszú élettartamának okát vizsgálta egy tanulmány, mely az eddigi legátfogóbb kutatás ebben a témában. Az adatok rávilágítanak, hogy mi miatt képesek száz évnél is tovább élni a teknősök, valamint arra, hogy ennek mennyi köze van a testhőmérsékletük szabályozásához.
A tanulmányt 114 tudós végezte 107 különböző vadon élő populációt vizsgálva. Mindez összesen 77 eltérő fajt foglal magában. A több évtizedes kutatómunka során rengeteg adatot gyűjtöttek az állatok hőszabályozási módjairól, a megkülönböztető jegyeikről és a csodával határos hosszúságú élettartamukról.
A szakértők megállapították, hogy a 30 ismert gerinces faj közül, amelyek képesek 100 éves koruknál tovább élni, 26 hüllő vagy kétéltű. A tanulmány több eredménye is rávilágított arra, hogy az élettartamuk első sorban a fizikai vagy kémiai jellegű védelmi mechanizmusoknak köszönhető. Ebbe a csoportba beletartozik a teknősök páncélja vagy más fajok tüskéi, valamint a békák mérge is.
Fotó: Shutterstock
„Ezek a különböző védelmi mechanizmusok generációkon belül csökkenthetik az állatok halálozási arányát. Így nagyobb valószínűséggel élnek tovább, és ez generációkon átívelően megváltoztathatja a szelekciós tájképet a lassabb öregedés evolúciója irányába. Drámaian hangzik, hogy egyes fajok egyáltalán nem öregszenek, de alapvetően a halálozási valószínűségük nem változik az életkorral, ha már túl vannak a szaporodáson"
— mondja Beth Reinke evolúcióbiológus.
Elhanyagolható öregedésnek számít, amikor egy élőlény esélye egy a százhoz, hogy 10 évesnél korábban meghal, valamint az is annyi, hogy 100 éves kora után pusztul el. Ezzel szemben egy átlagos amerikai nő esetében az esély 20 évesen egy a 2500-hoz, 80 évesen pedig egy a 24-hez — írja a ScienceAlert.
A kutatás nem támasztott alá egy másik elképzelést, mégpedig azt, hogy az élőlények belső hőmérsékletének változtatása, valamint az azzal járó alacsony anyagcsere is hozzájárul-e a hosszabb élethez. A tanulmány a jövőben még fontos lehet más munkálatok során, például az emberek öregedési mintáinak megfigyeléseinél vagy a hidegvérű állatok védelmére irányuló erőfeszítéseknél.
Nyitókép: Shutterstock