Új biztonsági figyelmeztetéseket adtak ki a mellimplantátumokról

Mellimplantátumot tartó kéz
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) arra figyelmeztet, hogy a szilikonnal vagy sóoldattal töltött mellimplantátumok ritka esetekben rákot okozhatnak az implantátumokat körülvevő hegszövetben.

A mellimplantátumokkal kapcsolatos új szakirodalom átfogó áttekintésén alapuló biztonsági közleményt ebben a hónapban tették közzé. Az eredmények, bár korlátozottak, kis számú laphámrákos (SCC) és limfómás esetet mutatnak ki a mellprotézissel rendelkező egyének körében.

Az SCC a bőrrák második leggyakoribb formája. A mellprotézisekkel korábban összefüggésbe hozott egyéb ráktípusok közé tartozik a T-sejtes limfóma, amely a szervezetünkben lévő kórokozókat közvetlenül elpusztító immunsejteket érinti, valamint a betegségekkel szemben antitesteket termelő sejteket érintő B-sejtes limfóma.

Úgy tűnik, hogy mindkét rákfajta az immunrendszert érinti, és bár nem emlőrák, az újonnan felmerülő bizonyítékok arra utalnak, hogy implantátum esetén a mell körüli szöveteket is érinthetik.

A T-sejtes limfómákkal ellentétben a B-sejtes limfómák és az SCC azonban nem jelennek meg a mammográfián, ami azt jelenti, hogy sokkal hosszabb ideje elkerülik szűrési módszereinket.

Eddig az Egyesült Királyságban nem jelentettek emlőimplantátummal összefüggő SCC esetet, de az Egyesült Államokban egyre több esetet észlelnek. Az FDA kutatói mostanra közel 20 esetben azonosítottak SCC-t a mellimplantátumok körüli hegszövetben, valamint kevesebb mint 30 esetben különböző limfómákat.

A tényleges előfordulási arány egyelőre tisztázatlan, de valószínűleg meglehetősen ritka. A betegek által bejelentett tünetek közé tartozik a duzzanat, fájdalom, csomók vagy bőrelváltozások.

Hacsak nem jelentkeznek ezek a tünetek, a szakértők szerint nem kell elsietni az implantátumok ellenőrzését vagy eltávolítását. A rák kialakulásának kockázata továbbra is nagyon alacsony, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes szemmel tartani.

2018-ban egy felülvizsgálat kezdetben 5 mellimplantátumokkal összefüggésbe hozható SCC-esetet azonosított, és átlagosan ezeket az eseteket körülbelül 23 évvel a protézisek első beültetése után diagnosztizálták. Ezek közül két eset bizonyult végül halálos kimenetelűnek.

Akkoriban a kutatók azt gyanították, hogy a krónikus gyulladás a felelős, és az új felülvizsgálat alátámasztja az immunrendszerrel való kapcsolatot.

„A B-sejtes limfómák minden dokumentált esetében láttuk az Epstein-Barr-vírus jelenlétét, tehát úgy tűnik, hogy egy vírusos közvetítő közreműködik a patogenezisben”

– fogalmazott Mark Clemens onkológus a The Lancet című lapnak.

A krónikus gyulladás köztudottan kiváltja az SCC-t, de jelenleg a szakértők szerint nincs elég információnk arról, hogy a mellimplantátumok közvetlenül okozzák-e a gyulladást vagy a kapcsolódó rákos megbetegedéseket.

A jelenlegi felülvizsgálat csak összefüggésre utalhat, de a lehetséges kockázatok miatt az FDA sebészeti és fertőzésellenőrző eszközökért felelős igazgatója, Binita Ashar szerint a bizottság „a lehető leggyorsabban egyértelmű és érthető tájékoztatást akart nyújtani a nyilvánosságnak”.

Mostantól kezdve a mellimplantátumokat körülvevő hegszövetben kialakuló rákról szóló jelentéseket jelenteni kell az FDA-nak, hogy kiderüljön, ki és miért van leginkább veszélyeztetve (az Egyesült Államokon kívülről érkezőknek a saját országuk irányító szervének kell jelenteniük).

Nigel Mercer, az Egyesült Királyságban az egészségügyi termékek szabályozója a Lancetnek elmondta, hogy nem lepődik meg azon, hogy egy újabb, a mellimplantátumokkal összefüggésbe hozható ráktípusra derült fény. Sok éven keresztül azok, akik a sebészi mellnagyobbítást választották, alig kaptak valamilyen biztonsági információt. Valójában a mellimplantátum-műtétek első három évtizedében nem végeztek klinikai vizsgálatokat. A hosszú távú kutatások még most is korlátozottak.

Az FDA csak 2011-ben azonosította a mellimplantátumokkal összefüggésbe hozható lehetséges rákos megbetegedést, az anaplasztikus nagysejtes limfómát (ALCL), egy olyan rákot, amelyet szintén az immunrendszer meghibásodása vált ki.

2016-ra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is követte a példát, és az emlőimplantátumokkal összefüggő ALCL-t (BIA-ALCL) T-sejtes limfómának nevezte el, amely néha a mellimplantátumokat követően alakulhat ki. Ezen kívül mást nemigen tudunk.

Az FDA 2022. április elején világszerte 1130 BIA-ALCL-esetet, köztük 59 halálesetet számolt össze. Az Egyesült Királyságban az ilyen rákok előfordulási aránya 15 000-ből 1-re tehető. Ritka vagy sem, a betegeknek joguk van tudni a mellprotézisükkel kapcsolatos lehetséges kockázatokról.

Valójában sok tekintetben a betegek igényei ösztönözték a mellimplantátum-kutatást. Az évek során a betegek számos mellékhatásról számoltak be a mellprotézisek kapcsán, beleértve az agyködöt, a gyulladást és a fáradtságot.

Ezeket a tüneteket együttesen emlőimplantátum-betegségnek (BII) nevezik, amely a világszerte több ezer olyan ember panaszainak kevéssé ismert és kevéssé vizsgált gyűjteménye, akik esztétikai, nemi megerősítő okokból vagy mellrák miatt kaptak mellimplantátumot.

Az FDA már évek óta figyelmeztet arra, hogy a mellimplantátumok nem élethosszig tartó protézisek, de a nyilvánosság nem gyakran hallja ezt az üzenetet. A kezdeti kutatások szerint minél tovább marad egy mellimplantátum a szervezetben, annál valószínűbb, hogy komplikációkat okoz, például fertőzéseket, gyulladást, megrepedést vagy helyi fájdalmat. Ritka esetekben a rák is kockázati tényező lehet.

Az FDA jelenleg azt ajánlja, hogy a mellimplantátummal rendelkezők a kezdeti beültetés után öt-hat évvel, majd ezt követően két-háromévente rendszeres szűrővizsgálatokon vegyenek részt, hogy biztosítsák a protézisek működőképességét. A mai napig azonban a kutatások szerint a betegek kevesebb mint 6 százaléka tesz így. Ennek orvoslására az FDA 2020-ban azt javasolta, hogy a gyártók dobozon feltüntetett figyelmeztetéssel hívják fel a betegek figyelmét arra, hogy a mellimplantátumok nem lehetnek élethosszig tartó eszközök. Ez a javaslat azonban jogilag nem kötelező érvényű, és nem világos, hogy mennyire volt hatékony.

Amíg további bizonyítékokra várunk, az FDA illetékesei azt mondják, hogy továbbra is együttműködnek az Amerikai Plasztikai Sebészek Társaságával, hogy részletesebb információkat gyűjtsenek azokról a konkrét implantátumos esetekről, ahol rákos megbetegedéseket jelentettek.

(ScienceAlert)

Nyitókép: Shutterstock