Divatfronton valóban akadtak ikonikus pillanatok: Beyoncé a Lemonade korszak ikonikus mustársárga ruhájában, Lady Gaga a Marc Jacobs 2016-os bemutatóján, vagy a Fendi látványos show-ja a római Trevi-kútnál. Mindez azonban erősen rózsaszín szemüvegen át nézve tűnik idillinek.

A valóságban 2016 a Brexit éve volt, meghalt David Bowie és George Michael. 

– magyarázza Katie Devlin trendkutató.

A nosztalgia nem konkrét eseményekhez kötődik, hanem ahhoz az önfeledtebb, közösségibb kulturális élményhez, amit sokan az utolsó „egységes” korszaknak éltek meg. Ma a feedjeink széttöredezettek, a tartalom túlpolírozott, az AI jelenléte pedig mindent áthat. Sam Cummins kulturális elemző szerint 2016 volt az utolsó pillanat, amikor a virális trendek valóban közös élményt jelentettek, nem pedig algoritmikus buborékokat.

A 2016-os évet a nagy, közösségi pillanatok jellemezték: Pokémon Go, mannequin challenge – és persze divatikonok, amelyek egyszerre mozgatták meg az internetet. Rihanna vörös szőrmekabátja, Taylor Swift színblokkolt Versace-ruhájának Grammys-megjelenése vagy Beyoncé sárga estélyije mind kollektív élménnyé váltak.

A 2020-as évek mikrotrendjei ezzel szemben személyesek és széttartók. A szakértők szerint 2026-ban újra felértékelődhetnek a látványos, nagyszabású divatesemények, amelyek túlmutatnak a ruhákon, és valódi kulturális eseménnyé válnak.

2016-ban robbant be igazán a merch mint divatkategória: Kanye West Life of Pablo pólói, Justin Bieber Purpose turnéjának kapucnisai. Bár a trend gyorsan kifulladt, mára új szintre lépett. 2025–26-ban a koncert- és filmes merch ismét kulturális jelenséggé vált – gondoljunk csak a Timothée Chalamet nevével fémjelzett projektekre.

A különbség? Ma a merch már nem kiegészítő, hanem brandépítési eszköz.

Chokerek, bomberdzsekik, slip dress + póló kombinációk, bársony, kapucnis pulcsik – sok minden 2016-ban élte aranykorát. Nem minden tér vissza egy az egyben, de az alapformák újraértelmezve már most megjelentek. A bőrdzsekik, a testközeli kiegészítők és a személyesebb styling egyértelműen a korszak örökségéből táplálkoznak. A hangsúly azonban nem a másoláson van, hanem az érzés újrateremtésén.

2016-ban az Instagram még négyzetes képekről, túlszűrt fotókról és valódi ismerősökről szólt. Ma, az AI-tartalmak és a steril esztétikák korában egyre többen vágynak „emberi zajra”: kevésbé szerkesztett videókra, spontaneitásra, hibákra. A „tiszta lány” esztétika kifulladni látszik, helyette a szándékos rendezetlenség, grunge és valóságérzet kerül előtérbe – nem véletlenül.

A divat ciklikus, a nosztalgia is az. A 90-es és 2000-es évek után elkerülhetetlen volt, hogy a figyelem a 2010-es évekre terelődjön. A szakértők azonban óvatosságra intenek: a puszta újrakiadás gyorsan kifárasztja a közönséget. A siker kulcsa nem 2016 lemásolása, hanem annak szellemiségének továbbgondolása. Könnyedség, közösségi élmény, emberi hang – modern köntösben.

(Vogue)