A trend lényege egyszerű: a pánt legyen hosszú. De nem annyira, hogy a táska keresztpántosként a csípőhöz csapódjon. Inkább egy elegánsan megnyújtott vállpántról van szó, amely harmonizál a táska vízszintes, úgynevezett „east-west” (kelet-nyugati) szabásával.

Az east-west táskák elnevezése onnan ered, hogy vízszintesen elnyújtott formájuk balról jobbra terjed, miközben magasságuk visszafogott. A hosszú pánt és az alacsony, keskeny test arányjátéka adja a trend frissességét és kifinomultságát.

Bár a hosszú vállpánt különösen jól áll a vízszintes modelleknek, a trend nem korlátozódik kizárólag erre a formára. Az Attico La Passeggiata velúr tote például aszimmetrikus, kissé „összecsukló” sziluettjével lazább, hordhatóbb hangulatot áraszt, mégis extra hosszú fülekkel érkezik, amelyek több centivel meghaladják a táskatest magasságát. 

A Prada Dada modellje ezzel szemben inkább négyzetes formájú, mégis megfelel a trend egyik legfontosabb kritériumának: a hosszú vállpántnak. A márka Bonnie nevű, csatos east-west változata pedig klasszikusabban illeszkedik az irányzathoz.

A szakmában a „handle drop” kifejezés azt a távolságot jelöli, amely a táska felső pereme és a pánt teteje között mérhető, amikor a táska lóg. A trend szerint az ideális hossz 20 centiméter felett kezdődik. Az Alaïa Le Teckel modelljénél ez 26 centiméter, míg a Prada Dada esetében 32 centiméter. Egy biztos: amikor a pántokról van szó, a méret – pontosabban a hossz – valóban számít.

A hosszú pánt elegánsabb esést biztosít, kényelmesebben illeszkedik a vállra, és optikailag megnyújtja a felsőtestet. Emellett finoman eltávolítja a táskát a hónaljtól, így kevésbé „beszorított”, inkább tudatosan viselt kiegészítő hatását kelti. A divatban gyakran az apró arányeltolódások hozzák a legnagyobb változást – és idén egyértelműen a hosszú vállpánt az, ami a legegyszerűbb szettet is trendivé teszi.