A depresszió kezelése megváltoztatja az agy szerkezetét
Egy új kutatás szerint egyes súlyos depressziós zavarban (MDD) szenvedő betegek agyát a megfelelő kezelés mellett heteken belül „át lehet huzalozni”. Az antidepresszánsok, a viselkedésterápia és az elektrokonvulzív terápia (ECT) nem minden major depresszióval küzdő betegnél működik, de német tudósok azt állítják, hogy ezek a kezelések képesek megváltoztatni az agyi struktúrákat, számol be róla a ScienceAlert.
Hogy ezek a változások mennyi ideig tartanak, még meg kell határozni. Az MDD-ben szenvedő embereknek gyakran gondot okoz a negatív érzelmek és a stresszre adott fiziológiai reakcióik szabályozása. Ilyen nehéz körülmények között még a legkellemesebb élettevékenységek élvezete is megterhelőnek tűnhet.
Korábban agyi képalkotó vizsgálatok megállapították, hogy a súlyos depresszió a szürkeállomány (amely idegsejtek testeiből áll) és a fehérállomány (amely idegrostokból áll) térfogatának változásával jár. Ez összefüggésben van az érzelmi élményeket befolyásoló amygdala aktivitásának növekedésével, a hosszú távú tanulásban és emlékezetben fontos szerepet játszó hippokampusz zsugorodásával, valamint az érzelmek feldolgozását segítő bazális ganglionok zsugorodásával is.
A kezelésre rezisztens MDD-t viszont a bazális ganglionok és az érzékszervi információkat feldolgozó lebenyben bekövetkező változások jellemzik. Ha valóban szoros kapcsolat van az emberi agy szerkezete és a depresszió működése között, az komolyan segíthet a diagnózis és a kezelés javításában. Ma azonban a kutatók nem értenek egyet abban, hogy ez a kapcsolat következetes vagy elég szilárd-e ahhoz, hogy támaszkodni lehessen rá.
A németországi kutatók szerint az.
Új tanulmányukat a 35. alkalommal megrendezett Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium éves konferenciáján mutatták be Bécsben. Az eredmények azt sugallják, hogy az MDD-s betegeknél észlelt strukturális agyi jellemzők egy része enyhült, ha az antidepresszáns kezelés sikeres volt.
A depresszió kezelését megelőzően 109 MDD-s beteg agyát visgálták mágneses rezonanciás képalkotó ( MRI) készülékkel. Ezután a betegeket elektrokonvulzív terápiával, pszichológiai terápiával vagy antidepresszáns gyógyszeres kezeléssel, vagy az összes terápia kombinációjával kezelték. Hat héttel az első MRI-vizsgálat után a betegek agyát újra megvizsgálták. Az előtte és utána eredményeket 55 egészséges résztvevő agyával hasonlították össze.
A szerzők végül azt találták, hogy azok a betegek, akiknél a tünetek a legnagyobb mértékben javultak, a legtöbb strukturális agyi változást is mutatták. Hat hét elteltével az agyuk bizonyos részein megnőtt a neuronok közötti kapcsolat, és ezek a hatások függetlenek voltak a kezelés megválasztásától.
„Meglepett bennünket a reakció gyorsasága. Nincs magyarázatunk arra, hogy ezek a változások hogyan következnek be, vagy miért történnek ilyen különböző kezelési formák mellet.”
– mondja Jonathan Repple pszichiáter a Frankfurti Egyetemről.
Véletlenszerű, kontrollált vizsgálatok kimutatták, hogy az elektrokonvulzív terápia, a kognitív viselkedésterápia és az antidepresszánsok mind jelentősen javíthatják a depressziós tüneteket, de sokkal nehezebb ezt a javulást az agy strukturális változásaihoz kapcsolni.
Úgy tűnik, az ECT a leghatékonyabb és leggyorsabb kezelés, bár több mellékhatással jár, és a tudósok még mindig próbálják kitalálni a legsikeresebb kezelési módot.
Az ECT úgy működik, hogy elektromos áramot vezetnek át a beteg agyán, miközben az altatásban van, és az egereken végzett vizsgálatokból úgy tűnik, hogy a terápia javítja a neuronok közötti kommunikációt az agy bizonyos részein. A Johns Hopkins Egyetem kutatói nemrégiben új agysejteket találtak az ECT-vel kezelt egerek hippokampuszában.
Az emberek körében végzett vizsgálatok hasonló eredményeket találtak. 2015-ben például azt találták, hogy az ECT „formálja” egyes MDD-s betegek agyi struktúráit, átformálva az amigdalában és a hippokampuszban lévő idegi kapcsolatokat.
Az antidepresszáns gyógyszerek eközben a hippokampusz és a prefrontális kéreg neurális plaszticitásával, a CBT pedig a prefrontális kéreg és a prekuneus megváltozott agyi aktivációjával jár együtt, amely a mentális képalkotással és a memóriával van kapcsolatban.
Annak ellenére, hogy ezek a depressziókezelések bizonyítékokon alapulnak, nem mindig egyformán hatékonyak, és nem eredményeznek egységes szintű strukturális agyi változásokat. Az agy hihetetlenül összetett struktúra, és az emberi érzelmek maguk is átkozottul bonyolultak. A kettő összerakása hihetetlenül nagy kihívást jelentő munka, de ez nem akadályozta meg az olyan tudósokat, mint Repple, hogy megpróbálják.
Nyitókép: Shutterstock
