Kiderült: Mégsem a boldogsághormon hiánya okozza a depressziót

A depresszió és a szerotoninszint kapcsolatáról szóló korábbi tanulmányok és szisztematikus elemzések új, átfogó áttekintése során a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nincs elegendő bizonyíték a két változó közötti kapcsolat alátámasztására – fedi fel cikkében a Science Alert.

Ez nem azt jelenti, hogy a szerotonin-alapú kezelések nem hatnak valami más, még nem értett mechanizmus alapján, és hogy orvosi konzultáció nélkül el is hagyhatjuk a gyógyszereket. De fontos, hogy kiderítsük, mi is történik valójában.

Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a több évtizeden át végzett hatalmas mennyiségű kutatás után sincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a depressziót a szerotonin-rendellenességek, különösen a szerotonin alacsonyabb szintje vagy csökkent aktivitása okozná

− mondja a vezető szerző Joanna Moncrieff, a University College London pszichiátere az eredetileg a Molecular Psychiatry folyóiratban megjelent kutatási eredmények kapcsán.

Az antidepresszánsok eredete

A 20. század közepére vezethetőek vissza azok a feltételezések, melyek szerint a hangulatzavarok az agy kémiai egyensúlyhiányából erednek. Ekkor arra jutottak, hogy a noradrenalin nevű monoamin neurotranszmitter a depresszióban szenvedő embereknél nem működik megfelelően. A szerotonint − a másik híres monoamint − szintén gyanakodva szemlélték.

A szelektív szerotonin-visszavétel-gátló (SSRI) antidepresszánsok piacra kerülésével az 1980-as években vált népszerűvé az elképzelés, hogy a depresszió valamiféle neurológiai boldogságlé hiányából fakad. Ily módon egyszerű a probléma egyszerű megoldással, amit nyereségesen el lehet adni.

Most független bírálók kutatási szabványok alapján értékelték a tanulmányok minőségét, mielőtt végleges számítást végeztek azok bizonyossági szintjéről. Mindössze 17 tanulmány jutott be a vizsgálatba. Összességében a szerotonin depresszióban betöltött szerepét alátámasztó bizonyítékok igencsak gyengék voltak.

A szerotonin valódi szerepe

Azok a vizsgálatok, amelyek közvetlenül a neurotranszmitter receptorainak és transzporterének viselkedését vizsgálták, valamivel jobban alátámasztották a szerotonin szerepét, de eredményeik általában ellentmondásosak voltak.

A tényeket nézve, nagyjából minden ötödik depresszióban szenvedő emberből egynek valóban enyhülnek a tünetei az antidepresszánsok hatására. Ha közelebbről megvizsgáljuk őket, úgy tűnik, náluk tényleg alacsonyabb a szerotoninszint, viszont ez várható is, mivel a szervezet kompenzálni kezdi a biokémiai változásokat.

A depresszió nem egyszerű hiány

Ez az eredmény is jól emlékeztet arra, hogy a testünk működésében mutatkozó különbségeket ritkán lehet egyszerű hiányra redukálni. A depresszió egy összetett állapot, amihez számos tényező járul hozzá (és ezek közül csak néhányat tudunk egyénként befolyásolni).

A témában végzett eddigi tanulmányok közül a legtöbb nem használja az agyi szerotonin-aktivitás közvetlen mérését, amire technológiailag csak nemrég váltunk képessé. Ahhoz, hogy igazán kiigazodjunk a depresszió elleni tabletták hatásában, több kutatásra van szükség annak megállapítására, hogy mennyi a placebo, és mennyi a valódi neurokémia.

Nyitókép: Towfiqu Barbhuiya / unsplash