Egy pszichológus jegyzetel a betegéről

Tévedhet a pszichológusod — a mentális betegségek diagnózisa szubjektív

Sokan azt hihetik, hogy a mentális problémákkal küzdő személyek baja egyértelmű, pedig nem. Amikor egy szakember depressziót állapít meg a betegénél, egy másik pszichológus könnyen lehet, hogy eltérő eredményre jut. Egy vizsgálat bizonyította, hogy a problémák megállapítása szubjektív.


A kutatás során valós környezetben — tehát tényleges problémákkal küzdő betegekkel és profi szakemberek véleményével — végeztek vizsgálatokat, hogy egyértelmű legyen a végeredmény. Az eseteket egy speciális pontszámrendszerbe jegyezték fel, amiben azt nézték, hogy két klinikus mennyire ért egyet egymással abban, hogy a kezelt személyre egy bizonyos diagnózis illik.

A pontszámítás alapján az esetek négy tartományba kerülhettek. Ezek közül a legegyértelműbb a nagyon jó csoportba lett feljegyezve, azt pedig a jó és a kérdéses területek követték. Végezetül az elfogadhatatlan kategória jött.

Az eredmények szerint a magasan képzett klinikusok — akik egymástól függetlenül értékeltek egy személyt — csupán az esetek 4-15 százalékában tudtak egyetérteni egymással a depresszió megítélésében. Négy-öt százalékos tartományba esett a generalizált szorongásos zavar, az enyhe traumás agysérülés és az antiszociális személyiségzavar diagnózisai is.

Egy egyed\u00fcl \u00fcl\u0151, szomor\u00fa ember

Fotó: Shutterstock

Mindezek alapján, ha egy DSM-5-öt (Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve 5. kiadás) használó klinikus depressziót állapít meg, akkor 85-96 százalék az esélye, hogy egy másik szakember eltérő eredményre jut. Ez leginkább a szorongásos és a depressziós zavarok összehasonlításából adódó problémákra vezethető vissza.

Mindkét betegségre jellemzők a koncentrációs és az alvási nehézségek, a könnyű fáradtság és a pszichomotoros mozgásban bekövetkezett változások. Mindebből az következik, hogy az egyik betegségben szenvedő emberek sok esetben a másik tüneteit is érzik magukon. Egy világméretű felmérés szerint például az élethosszig tartó, súlyos depressziós zavarban szenvedő egyének 45,7 százaléka egy vagy több szorongásos zavar előzményéről is beszámolt.

Az eredmények fényében nem kell azt gondolni, hogy semmi értelme a pszichológiai diagnózisnak, csupán meg kell érteni, hogy két klinikus más szemszögből — eltérő elnevezés alapján — közelítheti meg ugyanazt a betegséget.

Nyitókép: Shutterstock

Forrás: Psichology Today