Egy nő napozik a medenceparton

A koronavírus-kutatás segített a bőrrák elleni mRNS vakcina kifejlesztésében

Már évek óta zajlanak a vizsgálatok, hogyan lehetne a leghatásosabban védekezni az UV-sugarak káros hatásai, többek közt a bőrrák ellen, és az egereken történt kísérletek alapján ígéretesnek tűnik a vakcinafejlesztés ötlete. Az eddigi eredményeket egyesítették a koronavírus ellen is használt mRNS technológiával, mely hamarosan valódi védelemmel szolgálhat a bőrrák ellen.


"A kutatók több mint 40 éve vizsgálják az étrendi antioxidánsokat mint a rákmegelőzés olcsó, alacsony kockázatú hatóanyagainak lehetséges forrását, de ezek nem mindig teljesítettek jól a klinikai vizsgálatoknál, sőt, egyes esetekben károsak voltak. Ezért van szükség arra, hogy új kemoprevenciós szerekkel, például egy mRNS-vakcinával próbáljunk beavatkozni"

— olvashattuk a ScienceAlert cikkében az egyik szakértő szavait.

A nagy energiájú sugárzás, amibe a Nap ultraibolya sugarai is beletartoznak, könnyen előidézhetnek rákos megbetegedéseket. Ezek ellen a szervezetünk speciális sejtjei védekeznek, amelyek újabb rétegeket képeznek a testünkön. Ezt szimpla barnulásként tapasztaljuk, pedig hatásosan véd a káros sugárzás egy részétől.

Ironikusan a sötétebb pigmentek előállítása során a testünk oxidatív melléktermékeket, úgynevezett reaktív oxigénfajokat termel. Az eredeti problémát a testben — sugárzás hatására — jelentkező antioxidánsok okozzák, amelyek a molekula elektronjainak elvesztését eredményezi. Az olyan érzékeny struktúrák esetében, mint a DNS-ünk, ez a hiány megnövelheti a rákos mutációk kockázatát.

Tengerparton s\u00fct a Nap

Fotó: Unsplash/Irakli Janiashvili

Tehát a bőr barnító mechanizmusa egy olyan egyensúlyt tart fenn, amin a szervezetünk megállás nélkül dolgozik az esetleges megbetegedések elkerüléséért. Ha a fejlesztők megtalálják a módját annak, hogy az oxidatív károsodást a szervezet néhány saját védőenzimjének felhasználásával idejekorán kezeljék, az csökkentheti a megbetegedési, ezzel pedig az elhalálozási arányt.

Az egereken végzett tesztek sikeresnek és hasznosnak bizonyultak. A jövőbeli tervek szerint ezt a kifejlesztett gyógyító anyagot a Pfizer és a Moderna által gyártott SARS-CoV-2 vakcinák esetében alkalmazott vakcina-technológiával lehetne a szervezetbe juttatni.


Nyitókép: Unsplash/Arturo Rivera