Egy galapagosi tengeri oroszlánfóka szunyókál egy padon, illusztráció

Nem leszünk kipihentebbek a délutáni alvástól

Egy frissen közölt tanulmány szerint azonban nem leszünk kipihentebbek a délutáni alvástól.

Bár sokáig élt az a közhit, hogy a délutáni alvás jó hatással lehet egészségünkre, a Michigani Állami Egyetem munkatársai által végzett legújabb kutatás más eredményeket hozott a témában, írja a Hamu és Gyémánt. A rövid ideig tartó alvás kognitív előnyeit, illetve hátrányait először vizsgáló kutatás azt mutatta ki, hogy ha nincs meg éjszakánként az ajánlott 6-8 órás zavartalan alvás, a délutáni alvás nem állítja helyre kognitív funkcióinkat.

A tanulmány szerint a délutáni pihenések során általában csak az alvás lassú hullámú fázisát érjük el, mely a REM-fázison kívül esik. Az alvásnak ez az a szakasza, mely során izmaink a leglazábbak, valamint pulzus- és légzésszámunk a legalacsonyabb, ilyenkor áll helyre szervezetünk energiaszintje, illetve szabadulnak fel a növekedési hormonok.

„A lassú hullámú fázis az alvás legfontosabb szakasza. Ha valaki akár csak egy napot is alvás nélkül tölt, akkor az alvásigény felhalmozódik; egészen pontosan igénye lesz a lassú hullámú alvásra. Amikor az emberek esténként elmennek aludni, hamarosan belépnek, majd jelentős időt el is töltenek ebben a szakaszban"

– mondta a kutatás egyik munkatársa, Kimberly Fenn.

A tanulmányban az alváshiány kétféle kognitív feladatra gyakorolt hatását vizsgálták, ezek az éber figyelem és a placekkeping. Az éber figyelem a legszélesebb körben tanulmányozott mutató az alváshiányos kognitív kutatásokban, mely arra keresi a választ, hogy az egyén mennyire képes fenntartani figyelmét az idő múlásával, míg a placekeeping során az egyén bizonyos lépések sorozatát képes meghatározott sorrendben végrehajtani anélkül, hogy lépéseket hagyna ki vagy ismételne meg.