Ez történne, ha a gazdagabb országok felajánlanák a vakcináik felét
Egy ötéves modell során a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy amikor a gazdag országok COVID-19-oltásuk 46 százalékát az alacsony és közepes jövedelmű országoknak ajándékozták, az nemcsak a halálozási arányt csökkentette ezekben az országokban, hanem az új vírustörzsek megjelenésének kockázatát is. Emellett a vakcinák megosztása is korlátozta a modellezés szerint a járvány hullámainak számát, írja a ScienceAlert.
Jelenleg a magas jövedelmű országok hozzáférnek a rendelkezésre álló vakcinakészletek nagy részéhez, és saját populációik beoltását igyekeznek előnyben részesíteni – de amint azt a delta és az omicron variáns is megmutatta, senki sincs biztonságban, amíg nincs mindenki biztonságban.
„Az eredményeink azt mutatják, hogy a vakcinák egyenlőtlensége csak korlátozott és rövid távú előnyökkel jár a magas jövedelmű országok számára. A magas jövdelmű országok, valamint az alacsony és közepes jövedelmű országok közötti oltóanyag-elosztásban tapasztalható élesebb eltérések új hullámok korábbi és nagyobb kitöréséhez vezetnek. Ezzel szemben az méltányos vakcinakiosztási stratégiák jelentősen visszafogják az új törzsek terjedését”
– írják a kutatók közleményükben.
A kutatók olyan adatokat vizsgáltak, mint az emberek globális mozgása, az oltások hatékonysága és a vírusok evolúciós dinamikája, hogy megtudják, hogyan működnek a különböző vakcinaelosztási minták – beleértve azon forgatókönyvek vizsgálatát, amikor az oltóanyagokat felhalmozták, összehasonlítva azzal, amikor megosztották más országokkal.
Míg a magas jövdelmű országok kezdetben pozitív tendenciát mutatnak a felhalmozás révén – ami a COVID-19 fertőzések előfordulásának és a halmozott halálozási aránynak a csökkenését illeti –, a védőoltások késése más országokban egyszerűen meghosszabbítja a járványt.
Ez, amellett, hogy több halálesethez vezet az alacsony és közepes jövedelmű országokban, több időt jelent az újrafertőződésre, nagyobb a jövőbeni hullámok valószínűsége is, valamint több időt jelent új vírustörzsek kifejlesztésére és a már beoltott populációk újrafertőzésére.
A magas jövedelmű országok nem tudják megvédeni magukat a határaikat átlépő problémáktól, még magasan beoltott lakosság esetén sem. A védőoltások megosztásának elmulasztása végül többe kerül a fertőzések elleni küzdelem és az emberek egészségének megőrzése szempontjából.
„Sok kutató és közegészségügyi szakértő figyelmeztetett a globális vakcinák egyenlőtlenségének negatív következményeire. A járványok nem ismernek határokat, és az egyenlőtlen oltóanyag-kiosztás közegészségügyi és gazdasági költségeit végül minden ország viseli”
– magyarázzák a kutatók.
Nyitókép: Shutterstock / siam.pukkato
