Fura kapcsolat van a zöldterületek közelében élés és a sztrók kockázata között

A kutatás szempontjából a közeli zöldterületeknek azokat a területeket tekintették, amelyek 300 méteren vagy egyötöd mérföldön belül vannak az otthontól. A spanyolországi Katalónia régió több mint 3,5 millió felnőttjére kiterjedő állami egészségügyi rendszerből származó adatokat 2016 és 2017 folyamán gyűjtötték össze.

Bár az adatok nem mutatják, hogy a zöldterületek közvetlen okai a sztrók kockázat csökkenésének, a kutatók megjegyzik, hogy az összefüggés elég erős ahhoz, hogy további vizsgálatokat indokoljon és alátámassza azt az elképzelést, hogy ha több természet van körülöttünk, az jótékony hatással van az egészségünkre, írja a ScienceAlert.

„A tanulmány bizonyítja a környezeti tényezők fontosságát a stroke kockázatában. Tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint a betegségnek tulajdonított incidencia, mortalitás és rokkantság az elkövetkező években növekedni fog, fontos, hogy megértsük az összes kockázati tényezőt”

– mondja Carla Avellaneda neurológus, a barcelonai IMIM-Hospital del Mar neurológusa.

A zöldfelületek és a természetes terek többféleképpen is fokozhatják az egészséget: csökkenthetik a stresszt, teret adhatnak az embereknek a testmozgásra, és védhetik a mentális egészséget, valamint úgy tűnik, az agyi érrendszeri problémák valószínűségére is van némi hatásuk.

Természetesen a közeli zöldterületeken kívül még sok más tényezőt is figyelembe kell venni. A kutatócsoport ugyanebben a tanulmányban három légköri szennyezőanyagot is vizsgált: a nitrogén-dioxidot (NO2), a 2,5 mikron alatti részecskéket (PM2,5) és a koromrészecskéket.

Ahogy azt már korábbi tanulmányokban is megállapították, az ezeknek a szennyező anyagoknak való nagyobb mértékű kitettség összefüggésbe hozható a sztrók nagyobb kockázatával. Korábbi tanulmányok is megállapították, hogy az ezeknek a szennyező anyagoknak való nagyobb mértékű kitettség a sztrók kissé nagyobb kockázatával függött össze. Ebben a mostani elemzésben például minden 10 mikrogramm NO2/köbméterenkénti növekedése esetén a kockázat 4 százalékkal emelkedett.

„Nem szabad elfelejteni, hogy más légszennyező anyagokkal ellentétben, amelyeknek különböző forrásai vannak, az NO2-t elsősorban a közúti közlekedés okozza. Ezért, ha valóban csökkenteni akarjuk azt a többszörös kockázatot, amelyet ez a szennyező anyag jelent az emberek egészségére, akkor bátor intézkedéseket kell végrehajtanunk a gépkocsihasználat csökkentése érdekében”

– mondja Cathryn Tonne környezetvédelmi epidemiológus, az ISGlobal kutatója.

A zöldterület és a stroke kockázata, valamint a légszennyező anyagok és a stroke kockázata közötti összefüggésekről már korábban is beszámoltak, de kevés korábbi tanulmány vizsgált ilyen nagy mintát, és ilyen részletesen mind a közeli zöldterületeket, mind a levegő minőségét.

További kutatások vizsgálhatnák meg, hogy pontosan miért tűnik úgy, hogy egy adott területen a több zöldterület csökkenti a sztrók kockázatát az ott élők esetében. A kutatók emellett a városokban megengedett szennyezőanyagszintek felülvizsgálatát is szorgalmazzák.

A sztrók kockázata, a zöldterület és a szennyező anyagok közötti összefüggések még akkor is fennmaradtak, amikor a társadalmi-gazdasági tényezőket, az életkort és a dohányzási szokásokat kontrollálták, ami arra utal, hogy az egészségünkért megfizetjük az árat, ha a városi területeket választjuk.

„Törekednünk kell arra, hogy fenntarthatóbb városokat hozzunk létre, ahol az élet nem jelent megnövekedett betegségkockázatot”

– fogalmaz Jaume Roquer neurológus, szintén az IMIM-Hospital del Mar munkatársa.

Nyitókép: Shutterstock / Pearl PhotoPix