Magyarországon is megjelent a majomhimlő
A hírt Müller Cecília országos tiszti főorvos kedden jelentette be – írja a 24.hu. Bár arról nem tudni, hogy Müller mikor és hol számolt be a betegség megjelenéséről, állítólag arról beszélt, hogy a kór nem terjed könnyen, csak szoros kontaktussal. A betegség 2-4 hétig tart, és elsősorban immunhiányos betegeknél és várandós anyukáknál terjedhet könnyebben.
Nemrég mi is megírtuk, hogy május 18-án a massachusettsi egészségügyi tisztviselők és a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok megerősítették a majomhimlő első esetét egy olyan betegnél, aki nemrégiben Kanadába utazott. Azóta az Egyesült Királyságból és Európából is jelentettek eseteket.
A majomhimlőt a Poxviridae víruscsalád Orthopoxvirus nevű alcsoportjába tartozó majomhimlő vírus okozza. Ebbe az alcsoportba tartoznak a himlő-, a vakcinia- és a tehénhimlővírusok. Bár a majomhimlővírus állati rezervoárja nem ismert, feltételezhető, hogy az afrikai rágcsálók szerepet játszanak az átvitelben.
A majomhimlővírust eddig csak kétszer izolálták állatból a természetben. Az elnevezés a betegség első dokumentált állatbetegségéről származik 1958-ból, amikor két járvány tört ki kutatási céllal tartott majmoknál.
Az első, 1970-ben bejelentett emberi eset óta a majomhimlőt számos más közép- és nyugat-afrikai országban is kimutatták, a legtöbb fertőzést a Kongói Demokratikus Köztársaságban észlelték. Az Afrikán kívüli esetek nemzetközi utazásokhoz vagy importált állatokhoz kapcsolódtak, többek között az Egyesült Államokban és máshol.
A vírus fertőzött emberrel vagy állattal, illetve fertőzött felületekkel való érintkezés útján terjedhet. A vírus jellemzően a felsértett bőrön, belégzéssel vagy a szem, az orr vagy a száj nyálkahártyáján keresztül jut a szervezetbe.
A kutatók úgy vélik, hogy az emberről emberre történő átvitel leginkább a nagyméretű légzőszervi cseppek belégzésével történik, nem pedig a testnedvekkel való közvetlen érintkezés vagy a ruházaton keresztül történő közvetett érintkezés útján. Az emberről emberre terjedő majomhimlőnek nincs ellenszere, de az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák bizonyos fokú védelmet nyújtanak ellene.
A majomhimlő himlőhöz hasonló bőrelváltozásokat okoz, de a tünetek általában enyhébbek, mint a himlőnél. Kezdetben gyakoriak az influenzaszerű tünetek, amelyek a láztól és fejfájástól a légszomjig terjednek. Egy-tíz nappal később kiütések jelenhetnek meg a végtagokon, a fejen vagy a törzsön, amelyek végül gennyel teli hólyagokká alakulnak. A tünetek általában két-négy hétig tartanak, míg a bőrelváltozások általában 14-21 nap alatt múlnak el.
Nyitókép: Shutterstock
