T-sejtek támadják az osztódó mellrákos sejtet, 3d illusztráció

A mellrák agresszívabban terjed éjszaka

A Nature folyóiratban a héten megjelent tanulmány meglepő megállapítása megdönti azt a feltételezést, hogy az emlőrák áttétképzése éjjel-nappal azonos ütemben történik.

A kutatók szerint az eredmény megváltoztathatja azt, ahogyan az orvosok a jövőben vérmintát vesznek a rákos emberektől.

„Véleményünk szerint ezek az eredmények arra utalhatnak, hogy az egészségügyi szakembereknek szisztematikusan fel kell jegyezniük, hogy mikor végeznek biopsziát. Ez segíthet abban, hogy az adatok valóban összehasonlíthatóvá váljanak”

– idézi a ScienceAlert Nicola Acetót, az ETH Zürich molekuláris onkológia professzorát és a tanulmány vezető szerzőjét.

A kutatók először akkor botlottak bele a témába, amikor megmagyarázhatatlan különbséget észleltek a keringő tumorsejtek számában a különböző napszakokban elemzett mintákban.

„Néhány kollégám kora reggel vagy késő este dolgozik; néha szokatlan időpontokban is elemzik a vért”

– mondja Aceto.

Az egerek, amelyeknél úgy tűnt, hogy sokkal több a keringő rákos sejt, mint az embereknél, egy másik nyomot is szolgáltattak: napközben alszanak, amikor leggyakrabban vesznek vérmintát.

Hogy megvizsgálják, mi folyik itt, a svájci kutatók 30 mellrákban szenvedő nőt vizsgáltak (21 beteg korai, áttétet nem adó mellrákban, és kilenc beteg IV. stádiumú áttétes betegségben szenvedett).

Ennek eredményeként a legtöbb keringő tumorsejtet (78,3 százalék) az éjszaka vett vérmintákban találták, míg a nappali mintákban sokkal kevesebbet.

Amikor a kutatók egereket injektáltak mellráksejtekkel, és nappal vettek vérmintát, ugyanezt az eredményt találták. A keringő tumorsejtek száma sokkal magasabb volt, amikor az egér nyugalomban volt. Érdekes módon a nyugalmi időszakban gyűjtött rákos sejtek „nagymértékben hajlamosak voltak áttétképzésre, míg az aktív fázisban keletkezett keringő tumorsejtek nem rendelkeztek áttétképző képességgel”

– számoltak be róla a kutatók.


A genetikai elemzés kimutatta, hogy az egerekből és az emberekből nyugalmi állapotban vett tumorsejteknél felfokozott volt a mitotikus gének expressziója. Ezáltal jobban képesek áttétképzővé válni, mivel a mitotikus gének irányítják a sejtosztódást.

A kutatók olyan kísérleteket végeztek, amelyekben néhány egeret jetlaggel láttak el a fény-sötét rutin megváltoztatásával. A cirkadián ritmus megzavarása a keringő tumorsejtek koncentrációjának masszív csökkenéséhez vezetett az egerekben.

Egy másik kísérletben a kutatók azt vizsgálták, hogy ha az egereknek olyan hormonokat adnak, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyek az egerek szervezetében ébrenléti állapotban is megtalálhatóak, az befolyásolja-e a keringő tumorsejtek számát, amikor az egér nyugalmi állapotban van.


Az egereknek tesztoszteront, inzulint (egy olyan hormon, amely lehetővé teszi a cukor energiává alakítását) és dexametazon (a kortizolhoz, a stresszhormonhoz hasonlóan ható szintetikus vegyi anyag, ) injekcióztak.

A kutatók „jelentős csökkenést” találtak a keringő tumorsejtek számában a nyugalmi időszakban vett vérmintában (amikor a tumor normális esetben a legagresszívabb lenne).

„Kutatásunk azt mutatja, hogy a keringő rákos sejteknek az eredeti daganatból való kiszabadulását olyan hormonok irányítják, mint a melatonin, amelyek meghatározzák a nappali és éjszakai ritmusunkat”

– fogalmazott Zoi Diamantopoulou, a tanulmány első szerzője, az ETH Zürich molekuláris onkológiai kutatója.

Nyitókép: Shutterstock