Izmos női hát és vállak

Hogyan hatnak az izmaink a mentális egészségünkre?

Ezért lehet az edzőterem a legerősebb antidepresszáns.

Valószínűleg alábecsüljük az izmainkat. Míg például mindenki tudja, hogy az izmok fontosak az olyan tevékenységekhez, mint a járás, a mászás és az emelés, kevesen értékelik, hogy azok mennyire fontosak az érzelmek szempontjából.

Érthető, ha még nem vettük észre ezt a hangulat-izom kapcsolatot, egy viszonylag új felfedezésről van szó. Meglepő módon az egész tudományos közösség sötétben tapogatózott egészen 2003-ig, amikor egy koppenhágai kutatócsoport figyelemre méltó felfedezésről számolt be: az izmok munka közben apró, myokineknek nevezett kémiai hírvivő anyagokat választanak ki, amelyek erőteljes hatást gyakorolnak a szervek működésére, beleértve az agyműködést is.

A myokinek hatására az izomszövet közvetlenül kommunikál az aggyal az aktivitásáról, és olyan biológiai reakciók sorozatát váltja ki, amelyek javítják a memóriát, a tanulást és a hangulatot. Ez az újonnan felfedezett mechanizmus azt jelenti, hogy az egészséges izomszövetet építő és fenntartó fizikai tevékenységet folytató személy számos kognitív és mentális egészségügyi előnyre számíthat. A legújabb klinikai vizsgálatok pontosan ezt a hatást mutatják.

A test több mint 100 trillió sejtből áll. A sejtek aprók, ha például egymás mellé helyeznénk őket egy rendőrségi szembesítésen, körülbelül 200 darab elférne egyetlen milliméteren. De ez csak a kezdete annak a csodának, amiből állunk.

A testünk minden egyes sejtje önmagában egy virágzó civilizáció, amelyet több százmillió fehérje és más molekula népesít be, és mindegyikük rendkívüli munkamorállal rendelkezik. A mi méretünkhöz mérve, a sejtjeink a vadászgépek sebességével repülnek, és másodpercenként több száz vagy akár több ezer életfenntartó funkciót látnak el. Ezt az őrült tempót megszakítás nélkül fenn kell tartaniuk ahhoz, hogy túlélhessünk, ami naponta több milliárd billió pontosan elvégzett kémiai tevékenységet jelent.

Ha valahogy olyan emberfeletti képzelőerővel rendelkezünk, ami képes elképzelni ezt a sejtkakofóniát, akkor felmerülhet bennünk a kérdés: mi hajtja mindezt? Figyelemre méltó, hogy a sejtjeink működtetéséhez szükséges hatalmas energia végső soron a belélegzett oxigénből és az elfogyasztott táplálékból származik.

Ez utóbbit fontosnak tűnik megjegyezni, ha legközelebb nincs kedvónk zöldséget enni. A legkisebb nevezőig megemésztett tápanyagokat a mitokondriumok – vitathatatlanul a sejtjeink VIP-polgárai – alakítják át percenként több milliárd adenozin-trifoszfát (ATP) molekulává. Bár még egy közönséges sejt is több ezer ilyen energiatermelő mitokondriumot tartalmazhat, az izomsejtek mitokondriális méhkaptárak, amelyek több tíz- vagy akár százezerrel rendelkeznek, hogy ellássák működésüket. Az ATP-t a sejtek úgy lakmározzák, mint a kimerült futók a PowerBar-t a maraton céljában.

Minden gondolat, érzés és cselekvés az energiaigény és energiatermelés e szüntelen molekuláris ciklus eredménye és függvénye.

Tekintettel arra, hogy az izmok létfontosságú szerepet játszanak az energiatermelésben és az agyműködésben, talán itt az ideje, hogy elkezdjük értékelni az ellenállás-edzést és az izomépítést, mivel az nem csak a sportolók és a magazinmodellek számára hasznos. Az izmok ellenállással szembeni használata például sokkal hatékonyabb a csontok erősítésében, mint bármilyen kalcium-kiegészítő. A rendszeres izommunka az inzulinrezisztenciát (a cukorbetegség és számos más anyagcsere-betegség okozója) is jobban javítja, mint bármelyik vényköteles gyógyszer.

Most már azt is tudjuk, hogy az izomszövetek ellenállásos edzéssel történő stimulálása olyan érzelmi hatásokkal bír, amelyek vetekednek a hagyományos antidepresszánsok és pszichoterápiák hatásaival. A legújabb idegtudományi eredmények szerint agyunk egy elsődleges okból fejlődött ki: azért, hogy mozogjunk. A gondolkodással való hagyományos foglalkozásunkkal ellentétben az emberi agy elsődleges funkciója az összetett mozgás koordinálása (valószínűleg ezért van agyunk, míg a hatalmas, de mozdulatlan mamutfenyőknek nincs).

Az agy és a mozgás közötti szoros kapcsolat felismerésével világossá válik az elme-izom kapcsolat biológiai alapja, és vitathatatlanná válik az ellenállási edzés fontossága az optimális fizikai és érzelmi egészség szempontjából.