A napi feladatok során végzett egyperces aktivitás meghosszabbíthatja az életet
A Nature Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány az első, amely pontosan mérte a kutatók által "erőteljes, szakaszos életmódbeli fizikai aktivitásnak" vagy VILPA-nak nevezett tevékenység egészségügyi előnyeit. A VILPA nagyon rövid, egy-két percig tartó erőteljes aktivitás, amelyet minden nap lelkesen végzünk, mint például a buszhoz való futás, az erőltetett gyaloglás, miközben elintézzük a dolgainkat, vagy a gyerekekkel való energikus játék.
Az ausztráliai Sydney Egyetem Charles Perkins Központjának kutatói megállapították, hogy már napi három-négy egyperces VILPA-szakasz is akár 40 százalékkal csökkenti a rákos megbetegedések okozta halálozást, és akár 49 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozást.
„Tanulmányunk azt mutatja, hogy a nagy intenzitású intervallumos edzéshez (HIIT) hasonló előnyök érhetőek el a mindennapi élet részeként végzett melléktevékenységek intenzitásának növelésével, és minél több, annál jobb. Néhány nagyon rövid, összesen napi három-négy perces mozgás már sokat segíthet, és számos olyan napi tevékenység van, amelyet úgy lehet beállítani, hogy egy-két percre megemelje a pulzusszámot”
– mondta Emmanuel Stamatakis, a tanulmány vezető szerzője, a Sydney-i Egyetem Charles Perkins Központjának fizikai aktivitás, életmód és népegészségügyi professzora.
A 40 éves és idősebb felnőttek többsége nem végez rendszeres testmozgást vagy sportot, de Stamatakis szerint a tanulmányból kiderül, hogy a véletlenszerű fizikai aktivitás számos akadályt leküzdhet.
„A napi tevékenységek intenzitásának növelése nem igényel időbeli elkötelezettséget, felkészülést, klubtagságot, különleges képességeket. Egyszerűen csak fel kell gyorsítani a tempót séta közben, vagy egy kicsit több energiával végezni a házimunkát.”
Mit fedeztek fel a mindennapi élet részét képező testmozgásról?
- Az összes résztvevő mintegy 89 százaléka végzett valamilyen VILPA-t.
- Azok közül, akik VILPA-t végeztek: Az összes VILPA-edzés 93 százaléka legfeljebb 1 percig tartott.
- A résztvevők naponta átlagosan nyolc, egyenként legfeljebb 1 perces VILPA-edzést végeztek, ami összesen 6 percet jelent naponta.
- Átlagosan minden egyes VILPA-edzés körülbelül 45 másodpercig tartott.
- A legmeredekebb javulást akkor tapasztalták, amikor a napi négy-öt VILPA-edzést végzőket hasonlították össze azokkal, akik nem végeztek VILPA-t.
- A nagyobb mennyiségű VILPA esetében azonban nagyobb előnyök mutatkoztak, ami azt sugallja, hogy minél több, annál jobb.
- A napi maximum 11 alkalom 65 százalékos csökkenéssel járt a szív- és érrendszeri halálozási kockázatban és 49 százalékos csökkenéssel a rákos megbetegedésekkel összefüggő halálozási kockázatban, szemben a VILPA nélkülivel.
Érdekes módon 62 000, rendszeresen testmozgást végző ember erőteljes aktivitásának összehasonlító elemzése hasonló eredményeket mutatott. Ez azt jelenti, hogy az, hogy akár a strukturált testmozgás vagy a házimunka részeként végzik az erőteljes tevékenységet, nem veszélyezteti az egészségre gyakorolt előnyöket.
A kutatók a UK Biobank, egy nagyszabású orvosbiológiai adatbázis csuklón viselt nyomkövető adatait használták, hogy több mint 25 000 nem sportoló aktivitását mérjék, olyan résztvevőkét, akik saját bevallásuk szerint nem sportolnak, illetve nem végeznek testmozgást a szabadidejükben.
Ezzel a módszerrel a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a csoport által rögzített bármilyen aktivitás a mindennapi életvitel részeként végzett véletlenszerű fizikai tevékenység volt.
A kutatócsoport ezután az egészségügyi adatok hozzáférésével hét éven keresztül követte a résztvevőket. A vizsgálatok megfigyeléses jellegűek voltak, vagyis nem tudtak közvetlenül okot és okozatot megállapítani. A kutatók azonban szigorú statisztikai intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék annak lehetőségét, hogy az eredményeket a résztvevők egészségi állapota közötti különbségek magyarázzák.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a fizikai aktivitás részletes és objektív mérései mennyire értékesek lehetnek, ha nagy létszámú populáción gyűjtik őket. Hihetetlenül hálásak vagyunk mind a 100 000 UK Biobank résztvevőnek, akik 7 napon át viseltek aktivitásmérő készüléket, hogy ezeket az értékes adatokat előállítsák”
– mondta Naomi Allen professzor, a UK Biobank vezető tudósa.
Felhívás a fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatások frissítésére
A Sydney-i Egyetem, az Oxfordi Egyetem Big Data Institute (Egyesült Királyság), a University College London (Egyesült Királyság), a Glasgow-i Egyetem (Egyesült Királyság), a Dél-dániai Egyetem és a McMaster Egyetem (Kanada) nemzetközi csapata a fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatások és klinikai tanácsok frissítését szorgalmazza, hogy lépést tartsanak ezzel a fejlődő területtel.
A jelenlegi globális iránymutatások szerint az erőteljes intenzitású fizikai aktivitás egészségügyi előnyei a szabadidőben végzett strukturált fizikai aktivitással, például sporttal vagy futással érhetőek el. Csak 2020-ban a WHO fizikai aktivitásról és ülő tevékenységről szóló globális iránymutatásai, amelyeknek társelnöke Stamatakis professzor volt, elismerték, hogy minden tevékenység számít, és eltörölték azt a kikötést, hogy az aktivitást10 perces szakaszokban kell végezni.
Nyitókép: Shutterstock
