Kávézóban beszélgető nők

Nem hallod az embereket, ha zaj van körülötted? Ez állhat a háttérben

A hallás az emberek által egyik legmagától értetődőbbnek tartott képesség. Egy múlt évben készült tanulmány azonban azt sugallja, hogy a felnőtteknek figyelniük kellene a hallásukban bekövetkezett változásokra, mivel a hallási nehézségek összefüggésbe hozhatók az idősebb korban kialakuló demencia kialakulásával.

Egy több mint 80 ezer, 60 év feletti személy bevonásával készült vizsgálatban, melynek résztvevőinek hallási problémáik voltak zajos környezetben, azoknál nagyobb kockázata volt a demencia kialakulásának, mely a memóriavesztéssel, valamint a nyelvi és egyéb gondolkodási képességek nehézségeivel jellemezhető állapotok gyűjtőfogalma.

Ennek azonban van egy jó oldala is: a vizsgálat kiegészítette az arra utaló bizonyítékokat, hogy a hallásproblémák nem csupán a demencia tünetei, hanem valójában annak kockázati tényezői is lehetnek, amelyek esetleg figyelmeztethetik az embereket, családtagjaikat vagy orvosaikat a demencia kialakulására, mielőtt a romlás megkezdődne.

Thomas Littlejohns, az Oxfordi Egyetem epidemiológusa és a tanulmány szerzője tavaly úgy fogalmazott, hogy különös érdeklődés övezi a halláskárosodást és azt, hogy ez növelheti-e a demencia kockázatát.

„Bár előzetesek, de ezek az eredmények azt sugallják, hogy a beszédzajos halláskárosodás ígéretes célpontot jelenthet a demencia megelőzésében.”

2017-ben, a halláskárosodás a demencia kilenc fő, módosítható kockázati tényezőjének egyikeként szerepelt a dohányzás és a fizikai inaktivitás mellett. A mérföldkőnek számító Lancet-jelentést nem sokkal később, 2020-ban frissítették, és további három kockázati tényezőt vettek fel a meglévő kilenc mellé.

A hangsúly a módosíthatón van: az életmódunk és általános egészségünk ezen kockázati tényezői javíthatók, és ha ez sikerül, akkor javíthatják általános egészségi állapotunkat és csökkenthetik az egészségi állapotok kialakulásának esélyét.

A Lancet-jelentés becslései szerint a 12 demencia kockázati tényező közül a halláskárosodásnak lehet a legnagyobb a terhe, így a középkorukban kezeletlen halláskárosodással küzdő embereknél akár ötször nagyobb valószínűséggel alakul ki demencia.

A további vizsgálatokhoz a tanulmányt készítő Oxford Egyetem kutatói az UK Biobank adatbankját használták, amely kutatási adatbázist azért hozták létre, hogy a genetika, a környezeti tényezők és az egészségi állapot közötti kapcsolatokat feltárják az Egyesült Királyság lakosságának nagy részénél.

A demencia kockázatát egy több mint 82 ezer, 60 év feletti nők és férfiak alkotta csoport alapján analizálták, akik nem szenvedtek demenciában és a vizsgálat kezdetén hallásvizsgálatot végeztek náluk. A résztvevőknél megvizsgálták a beszédzajban való hallást, amely annak képessége, hogy zajos környezetben kiszűrik a beszédfoszlányokat. Itt az elhangzott számokat kellett felismerni fehér háttérzajban.

Körülbelül 11 évvel később, 1285 résztvevőnél alakult ki demencia az egészségügyi nyilvántartások alapján.

Azoknál a résztvevőknél, akiknek rossz volt a hallása, majdnem dupla akkora volt a demencia kockázatának kialakulása, mint a jó hallóknál, mondta Littlejohns.

Érdekes módon a vizsgálatban részt vevők mintegy fele, akiknek elégtelen volt a beszédzajban hallásuk, és a teszten rosszul teljesítők 42 százaléka nem észlelt maguknál halláskárosodást, amikor arra kérték őket, hogy jelentsék azt.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a résztvevők halláskárosodása kötődött-e más, a demencia kockázatát befolyásoló tényezőkhöz is, például a szociális izolációhoz és depresszióhoz, melyek mind megjelenhetnek a hallásproblémákkal küzdőknél, de kevés bizonyítékot találtak, hogy ez lenne a probléma.

Hogy biztosak legyenek, Littlejohns és munkatársai néhány összehasonlítást is végeztek az adatbázisban azzal kapcsolatban, hogy a résztvevők hallási teljesítményére befolyással volt-e a mögöttes, fel nem fedezett demencia, melyet fordított ok-okozati összefüggésnek neveznek. De a hallási nehézségek által jelzett demencia kockázata nem volt rosszabb azoknál a vizsgálati résztvevőknél, akiknél a demencia hamarabb (3 év után), mint később (9 év után) alakult ki; nagyjából ugyanannyi maradt.

Nem ez volt az első tanulmány, amely a halláskárosodás és a demencia kapcsolatát vizsgálta, de a csapat elmondta, az elsők között volt, amely a demencia kockázatát és az emberek hallási képességét vizsgálta zajos környezetben, ami sokkal inkább jellemző a mindennapjainkra.

(ScienceAlert)

Nyitókép: Unsplash