Nem hallod az embereket, ha zaj van körülötted? Ez állhat a háttérben
Egy több mint 80 ezer, 60 év feletti személy bevonásával készült vizsgálatban, melynek résztvevőinek hallási problémáik voltak zajos környezetben, azoknál nagyobb kockázata volt a demencia kialakulásának, mely a memóriavesztéssel, valamint a nyelvi és egyéb gondolkodási képességek nehézségeivel jellemezhető állapotok gyűjtőfogalma.
Ennek azonban van egy jó oldala is: a vizsgálat kiegészítette az arra utaló bizonyítékokat, hogy a hallásproblémák nem csupán a demencia tünetei, hanem valójában annak kockázati tényezői is lehetnek, amelyek esetleg figyelmeztethetik az embereket, családtagjaikat vagy orvosaikat a demencia kialakulására, mielőtt a romlás megkezdődne.
Thomas Littlejohns, az Oxfordi Egyetem epidemiológusa és a tanulmány szerzője tavaly úgy fogalmazott, hogy különös érdeklődés övezi a halláskárosodást és azt, hogy ez növelheti-e a demencia kockázatát.
„Bár előzetesek, de ezek az eredmények azt sugallják, hogy a beszédzajos halláskárosodás ígéretes célpontot jelenthet a demencia megelőzésében.”
2017-ben, a halláskárosodás a demencia kilenc fő, módosítható kockázati tényezőjének egyikeként szerepelt a dohányzás és a fizikai inaktivitás mellett. A mérföldkőnek számító Lancet-jelentést nem sokkal később, 2020-ban frissítették, és további három kockázati tényezőt vettek fel a meglévő kilenc mellé.
A hangsúly a módosíthatón van: az életmódunk és általános egészségünk ezen kockázati tényezői javíthatók, és ha ez sikerül, akkor javíthatják általános egészségi állapotunkat és csökkenthetik az egészségi állapotok kialakulásának esélyét.
A Lancet-jelentés becslései szerint a 12 demencia kockázati tényező közül a halláskárosodásnak lehet a legnagyobb a terhe, így a középkorukban kezeletlen halláskárosodással küzdő embereknél akár ötször nagyobb valószínűséggel alakul ki demencia.
A további vizsgálatokhoz a tanulmányt készítő Oxford Egyetem kutatói az UK Biobank adatbankját használták, amely kutatási adatbázist azért hozták létre, hogy a genetika, a környezeti tényezők és az egészségi állapot közötti kapcsolatokat feltárják az Egyesült Királyság lakosságának nagy részénél.
A demencia kockázatát egy több mint 82 ezer, 60 év feletti nők és férfiak alkotta csoport alapján analizálták, akik nem szenvedtek demenciában és a vizsgálat kezdetén hallásvizsgálatot végeztek náluk. A résztvevőknél megvizsgálták a beszédzajban való hallást, amely annak képessége, hogy zajos környezetben kiszűrik a beszédfoszlányokat. Itt az elhangzott számokat kellett felismerni fehér háttérzajban.
Körülbelül 11 évvel később, 1285 résztvevőnél alakult ki demencia az egészségügyi nyilvántartások alapján.
Azoknál a résztvevőknél, akiknek rossz volt a hallása, majdnem dupla akkora volt a demencia kockázatának kialakulása, mint a jó hallóknál, mondta Littlejohns.
Érdekes módon a vizsgálatban részt vevők mintegy fele, akiknek elégtelen volt a beszédzajban hallásuk, és a teszten rosszul teljesítők 42 százaléka nem észlelt maguknál halláskárosodást, amikor arra kérték őket, hogy jelentsék azt.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a résztvevők halláskárosodása kötődött-e más, a demencia kockázatát befolyásoló tényezőkhöz is, például a szociális izolációhoz és depresszióhoz, melyek mind megjelenhetnek a hallásproblémákkal küzdőknél, de kevés bizonyítékot találtak, hogy ez lenne a probléma.
Hogy biztosak legyenek, Littlejohns és munkatársai néhány összehasonlítást is végeztek az adatbázisban azzal kapcsolatban, hogy a résztvevők hallási teljesítményére befolyással volt-e a mögöttes, fel nem fedezett demencia, melyet fordított ok-okozati összefüggésnek neveznek. De a hallási nehézségek által jelzett demencia kockázata nem volt rosszabb azoknál a vizsgálati résztvevőknél, akiknél a demencia hamarabb (3 év után), mint később (9 év után) alakult ki; nagyjából ugyanannyi maradt.
Nem ez volt az első tanulmány, amely a halláskárosodás és a demencia kapcsolatát vizsgálta, de a csapat elmondta, az elsők között volt, amely a demencia kockázatát és az emberek hallási képességét vizsgálta zajos környezetben, ami sokkal inkább jellemző a mindennapjainkra.
Nyitókép: Unsplash
