Növelheti a demencia kockázatát az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása

A kutatók azt is megállapították, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek helyettesítése az étrendben feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerekkel alacsonyabb kockázattal járt. A tanulmány nem bizonyítja, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek demenciát okoznak, csak összefüggést mutat.

Az ultra-feldolgozott élelmiszerek magas hozzáadott cukor-, zsír- és sótartalommal rendelkeznek, és alacsony a fehérje- és rosttartalmuk. Ide tartoznak az üdítőitalok, a sós és cukros rágcsálnivalók, a jégkrém, a kolbász, a sült csirke, a joghurt, a sült bab- és paradicsomkonzerv, a ketchup, a majonéz, a csomagolt guacamole és humusz, a csomagolt kenyerek és az ízesített gabonapelyhek.

„Az ultrafeldolgozott élelmiszerek célja, hogy kényelmesek és ízletesek legyenek, de rontják az ember étrendjének minőségét. Ezek az élelmiszerek élelmiszer-adalékanyagokat vagy a csomagolásból származó, illetve a melegítés során keletkező molekulákat is tartalmazhatnak, amelyekről más tanulmányok kimutatták, hogy negatív hatással vannak a gondolkodásra és a memóriaképességre. Kutatásunk nemcsak azt találta, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek összefüggésbe hozhatók a demencia megnövekedett kockázatával, hanem azt is, hogy ezek egészséges lehetőségekkel való helyettesítése csökkentheti a demencia kockázatát”

– mondta el Dr. Huiping Li, a tanulmány szerzője és a kínai Tianjin Orvosi Egyetem munkatársa a Medical Xpressnek.

A tanulmányhoz a kutatók 72 083 embert azonosítottak a félmillió, az Egyesült Királyságban élő ember egészségügyi adatait tartalmazó UK Biobank adatbázisból. A résztvevők 55 évesek és idősebbek voltak, és a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek demenciában. A kutatók átlagosan tíz évig követték őket, a vizsgálat végére 518 embernél diagnosztizáltak demenciát.

A vizsgálat során a résztvevők legalább két kérdőívet töltöttek ki arról, hogy mit ettek és ittak az előző nap. A kutatók úgy határozták meg, mennyi ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztottak az emberek, hogy kiszámították a napi grammokat, és összehasonlították más élelmiszerek napi grammjaival, így kapták meg a napi étrendjük százalékos arányát. Ezután négy egyenlő csoportba osztották a résztvevőket az ultra-feldolgozott élelmiszerek legalacsonyabb százalékos fogyasztásától a legmagasabb százalékos fogyasztásig.

A legalacsonyabb csoportba tartozók napi étrendjének átlagosan 9%-át, azaz átlagosan 225 grammot tettek ki az ultrafeldolgozott élelmiszerek, míg a legmagasabb csoportba tartozók étrendjének 28%-át, azaz átlagosan 814 grammot.

Egy adag, például pizza vagy halrudacska 150 grammnak felelt meg. Az ultra-feldolgozott élelmiszerek magas beviteléhez leginkább az italok járultak hozzá, ezt követték a cukros termékek és az ultra-feldolgozott tejtermékek.

A legalacsonyabb csoportban a 18 021 emberből 105-en betegedtek meg demenciában, míg a legmagasabb csoportban 150-en.

Az életkor, a nem, a demencia és a szívbetegség családi előzményei és más, a demencia kockázatát befolyásoló tényezők figyelembevétele után a kutatók megállapították, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek napi bevitelének minden 10%-os növekedése esetén az embereknél 25%-kal magasabb volt a demencia kockázata.

A kutatók a tanulmány adatait arra is felhasználták, hogy megbecsüljék, mi történne, ha valaki az ultra-feldolgozott élelmiszerek 10%-át feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerekkel, például friss gyümölcsökkel, zöldségekkel, hüvelyesekkel, tejjel és hússal helyettesítené. Azt találták, hogy az ilyen helyettesítés 19%-kal alacsonyabb demencia kockázatot jelent.

„Eredményeink azt is mutatják, hogy a feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek napi 50 grammal való növelése, ami egy fél almának, egy adag kukoricának vagy egy tál korpás gabonapehelynek felel meg, és ezzel egyidejűleg az ultra-feldolgozott élelmiszerek napi 50 grammal való csökkentése, ami egy tábla csokoládénak vagy egy adag halrudacskának felel meg, 3%-kal alacsonyabb demencia kockázatával jár. Bíztató a tudat, hogy a táplálkozásban végrehajtott apró és kezelhető változtatások is változtathatnak a demencia kockázatán”

– fogalmazott Li.

Hozzátette, hogy az eredmények megerősítéséhez további kutatásokra van szükség.

Dr. Maura E. Walker, a Massachusetts állambeli Bostoni Egyetem munkatársa, aki a tanulmányhoz kapcsolódó szerkesztőségi cikket írta, a következőket mondta:

„Miközben a táplálkozáskutatás elkezdett az élelmiszerek feldolgozására összpontosítani, a kihívást az jelenti, hogy az ilyen élelmiszereket feldolgozatlan, minimálisan feldolgozott, feldolgozott és ultrafeldolgozott kategóriákba kell sorolni. Például az olyan élelmiszerek, mint a leves, másként lennének besorolva, ha konzervből készültek, mint ha házilag készültek. Ráadásul a feldolgozás szintje nem mindig van összhangban az étrend minőségével. A kiváló minőségűnek minősülő növényi alapú hamburgerek is lehetnek ultrafeldolgozottak. Mivel célunk, hogy jobban megértsük az étrendi bevitel összetettségét, azt is figyelembe kell vennünk, hogy több minőségi étrendi értékelésre lehet szükség.”

A tanulmány egyik korlátja az volt, hogy a demencia eseteit nem az alapellátási adatok, hanem a kórházi nyilvántartások és a halálozási regiszterek alapján határozták meg, így az enyhébb eseteket figyelmen kívül hagyhatták.

Nyitókép: Shutterstock