A mindennapos könnyű testmozgás is sokat segíthet a demencia elleni harcban

A demenciára és annak leggyakoribb típusára, az Alzheimer-kórra (még) nincs gyógymód. Az orvosok tehát azon fáradoznak, hogy meghatározzák, mely életmódbeli szokások csökkenthetik a demencia kockázatát, vagy legalábbis késleltethetik annak kialakulását.

A tanulmányhoz egy koreai kutatócsoport a koreai nemzeti egészségbiztosítási szolgálat adatbázisának 62 286 olyan 65 éves vagy annál idősebb résztvevőjének orvosi adatait vizsgálta, akiknél még nem diagnosztizáltak demenciát. Az egyének mintegy 60%-a nő és 40%-a férfi volt, átlagéletkoruk 73 év. Minden egyes személy egy önbevallásos kérdőív segítségével rögzítette fizikai aktivitását, beleértve a testmozgás gyakoriságát, intenzitását és időtartamát. Átlagosan 3 és fél év elteltével a kutatók nyomon követték a vizsgálatot, és megállapították, hogy a résztvevők 6%-ánál demencia alakult ki.

E jelentések alapján a kutatók a csoportot szintekre osztották: inaktív, nem eléggé aktív, aktív és nagyon aktív. A demencia kockázatát tekintve, az életkor, a nem és más betegségek figyelembevétele után a következőket állapították meg:

• Az inaktív résztvevők voltak a kiindulási szint
• Az elégtelenül aktív résztvevőknél 10%-kal alacsonyabb volt a demencia kockázata
• Az aktív résztvevőknél 20%-kal alacsonyabb volt a demencia kockázata
• A nagyon aktív résztvevőknél 28%-kal alacsonyabb volt a demencia kockázata.

Ez azt jelenti, hogy már egy kis mozgás is sokat jelenthet az agyi teljesítmény szempontjából.

A mozgásszegény életmódról az ülőmunkára való áttérés csak némi „könnyű intenzitású fizikai aktivitással jár együtt az anyagcserével, és ez a könnyű intenzitású fizikai aktivitás okozta érrendszeri, sejtszintű és anyagcsere-változás előnyös lehet a demencia kockázatának csökkentésében”

– mondta Boyoung Joung, a szöuli Yonsei University College of Medicine belgyógyász professzora, a tanulmány levelező szerzője a Medical News Todaynek.

Ez azt jelenti, hogy a tanulmány nem tud bizonyítani semmilyen okozati összefüggést. Más szóval, azok az emberek, akiknél valószínűleg demencia fog kialakulni, kevésbé aktívak természetesen, mert már tapasztalnak bizonyos enyhe tüneteket? Vagy esetleg más tényezők is szerepet játszanak, és a testmozgás aránya csak véletlen egybeesés – vagy tévesen jelentették, mivel ezek kérdőívek voltak, amelyeken lehetett füllenteni?

„Az az elképzelés, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a demencia kockázatát, teljesen hihető, és ezek az eredmények hozzáadódnak az ezt az elképzelést alátámasztó bizonyítékok egyre növekvő köréhez. A probléma a fordított ok-okozati összefüggés – vagyis az, hogy a demenciában szenvedők kevesebbet mozognak. Ez a tanulmány némileg hozzájárul ennek a problémának a kezeléséhez, mivel az eseményeket vizsgálja, és a követés első 2 évében az incidens demenciával rendelkező alanyokat elhagyja”

– mondta John Gallacher, az Oxfordi Egyetem Dementias Platform UK igazgatója.

A fizikai aktivitás azonban anyagcsere-változásokat válthat ki, javíthatja az általános krónikus betegségek kockázati tényezőit, lassíthatja a sejtek öregedését és elősegítheti az agy plaszticitását, így lehetséges, hogy ez ok-okozati összefüggés. További kutatásokra van azonban szükség.

„Mindezektől az érvektől eltekintve a kockázat mérlege az, hogy a testmozgás jót tesz, és a kevés is sokat számít”

– teszi hozzá Gallacher.

Egészségügyi szakértők úgy vélik, hogy három demenciás esetből több mint egy megelőzhető az életmódváltással, és a jövőben a kutatók remélik, hogy időt szentelhetnek hosszabb távú vizsgálatokra, amelyek több kitörési pontot tartalmaznak a mozgásstílusok, az idő és azon túl.

Egyelőre még mindig bölcs dolog felhúzni a cipőt, és beiktatni egy sétát, biciklizést, táncot vagy jógát, azzal a céllal, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei szerint heti 150 perc mérsékelt intenzitású vagy 75 perc erőteljes intenzitású testmozgást végezzünk.

(EatingWell)

Nyitókép: Shutterstock