A kognitív tartalékok felépítésével csökkentheted a demencia kockázatát
A demenciakutatókat foglalkoztató számos kérdés közül az egyik az, hogy az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható amiloid plakkok miért halmozódhatnak fel olyan emberek agyában, akiknél nem mutatkoznak a demencia jelei, míg másoknál, akiknél a plakkok hasonló mértékben növekednek, nyilvánvalóan romlik a memória és a gondolkodási képesség. A Londoni Egyetem kutatói által végzett vizsgálat támpontot adhat a kérdésben.
A kutatók egy 1946-ban kezdődött országos egészségügyi és fejlődési felmérés adatait felhasználva vizsgálták több mint 1000 résztvevő 69 éves korában meglévő kognitív tartalékait. A kognitív tartalék az agy ellenálló képességét méri a károsodással vagy betegséggel szemben; minél nagyobb a kognitív tartalék, annál jobban le tudja küzdeni a demencia tüneteit vagy elviselni az agyat ért sérüléseket.
A kutatók visszatekintettek a résztvevők egész életében tapasztalt konkrét genetikai és életmódbeli hatásokra. Ezek közé tartozott a 8 éves korban mért gyermekkori kogníció, a 26 éves korban mért iskolai végzettség, a 43 éves korban a szabadidős tevékenységekben való részvétel, az 53 éves korban végzett olvasási teszt eredményei, valamint a 69 éves korban végzett kognitív vizsgálat eredményei (az olvasási tesztet úgy is tervezték, hogy az élet során szerzett általános tanulást mérje, ne csak az oktatás és a foglalkozás révén szerzett tanulást.)
A kutatók összehasonlították az eredményeket, hogy megállapítsák, mely tényezők, ha egyáltalán voltak, befolyásolni látszottak a 69 éves kort elérők kognitív eredményeit.
Azt találták, hogy azok a résztvevők, akik gyermekkorukban magasabb kognitív pontszámot értek el, és középkorukban magasabb olvasási képességgel rendelkeztek, magasabb pontszámot értek el a 69 éves korukban végzett kognitív teszten. Az alapfokú vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők magasabb pontszámot értek el, mint azok a résztvevők, akiknek nem volt középiskolai végzettségük.
Azok a kísérleti személyek, akik legalább hat különböző szabadidős tevékenységet folytattak, például kertészkedtek, önkéntes munkát végeztek, új nyelvet tanultak, csatlakoztak egy könyvklubhoz, nagyfokú társas érintkezést folytattak, és felnőttképzési órákon vettek részt, magasabb pontszámot értek el, mint azok, akik négy vagy kevesebb tevékenységben vettek részt. A magasabb képzettségi szintű szakmai munkával rendelkezők pedig magasabb pontszámot értek el, mint az alacsonyabb képzettségi szintű munkával rendelkezők.
Ezek a kutatók az APOE gén, különösen az APOE e4 allél (amelyről köztudott, hogy meghatározza az Alzheimer-kór kialakulásának genetikai kockázatát és azt, hogy valaki az átlagosnál fiatalabb korban kapja meg) szerepét is vizsgálták.
Bár azt találták, hogy az allél alacsonyabb pontszámokkal jár együtt a 69 éves korban adott kognitív vizsgán, nem változtatta meg a gyermekkori kogníció és a későbbi évek kognitív állapota közötti összefüggést. Ha egy résztvevő magas szintű kognitív tartalékkal rendelkezett, és magas pontszámot ért el az olvasásvizsgálaton, az APOE e4 jelenléte jelentéktelen volt.
E tanulmány szerint a kognitív tartalékok idővel történő felhalmozása a felsőoktatás vagy más típusú, intellektuális kihívást jelentő tevékenységek folytatásával, valamint a szellemi, szociális és fizikai aktivitás megőrzésével segíthet megelőzni vagy késleltetni a demencia és a kognitív hanyatlás tüneteit.
Minél aktívabb az agyunk egész életünk során, annál jobban gyarapítjuk kognitív tartalékainkat, és annál nagyobb az esélyünk arra, hogy a demencia tüneteit elkerüljük.
Nyitókép: Shutterstock
