Mosolygó, fiatal nő fényvédő krémet ken az arcára a strandon

Fizikai vagy kémiai fényvédővel harcoljunk a forró napsugarak ellen?

Cikkünkben megmutatjuk, mik a legnagyobb különbségek a fizikai és a kémiai fényvédők között, és hogyan találjuk meg a számunkra megfelelőt.


Első pillantásra nem könnyű eligazodni a fényvédő krémek között. Van fizikai, kémiai, non-nano cink-oxidos, oxibenzon-mentes, oktinoxát-mentes, vagy éppen széles spektrumú – alapvetően rengeteg tudományos szó apró betűkkel a hosszú címkéken, amelyek látszólag semmit sem jelentenek.

De ha utánanéztünk, akkor tudjuk, hogy ezek a kifejezések segítenek kiválasztani a bőrünkd számára legjobb fényvédő terméket. A legnagyobb döntés azonban sokszor az, hogy kémiai vagy fizikai fényvédőt szeretnénk?

Minden létező fényvédő a két tábor egyikébe fog tartozni. És bár bármilyen fényvédő faktor mindig jobb, mint a semmi, fontos kiemelni, hogy a kémiai és az ásványi fényvédők (utóbbi más néven fizikai vagy természetes fényvédők) teljesen eltérő módon védik a bőrt a napsugaraktól, ezért előfordulhat, hogy az egyiket előnyben részesítjük a másiknál.

„Az ásványi alapú fényvédők úgy működnek, hogy gátat képeznek, és visszaverik a fényt a bőrről. A kémiai fényvédők úgy működnek, hogy elnyelik az UV-sugarakat”

– magyarázza Dr. Robyn Gmyrek, a New York-i Union Square Dermatology bőrgyógyászati klinika szakorvosa az amerikai Marie Claire-nek.

Egy fényvédőt akkor nevezünk ásványi (vagy fizikai) fényvédőnek, ha bizonyos összetevőket tartalmaz.

„Vagy cinket vagy titán-dioxidot tartalmaznak aktív szűrőként”

– mondjaDr. Rita Linkner bőrgyógyász, az RVL Skincare alapítója.

Azt is észre fogjuk venni, hogy bizonyos ásványi fényvédők hangsúlyozni fogják, hogy a formulájuk „nem nano cinket” tartalmaz, ami lényegében azt jelenti, hogy a cinkmolekula nagyobb méretű.

Gmyrek elmondása szerint mivel a cink a ragacsos, vastag oldalon fut, sok cég szuper kicsire alakította a molekulát.

„Ezeket a mikronizált vagy nano-cink-oxid fényvédőket azért részesítik előnyben, mert könnyebbnek érződnek, jobban szétterülnek, és kevésbé hagynak fehér réteget a bőrön a felvitel után”

– mondja.

A másik oldalon azonban némi aggodalomra ad okot, hogy a molekulák kis mérete miatt a bőrbe süllyedhetnek és károsíthatják azt. Az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport (EWG) egyetértett azzal, hogy bár több tanulmányra van szükség ahhoz, hogy véglegesen megállapítsák, hogy a nano cink veszélyes-e, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a kisebb molekula káros lenne.

Az ásványi fényvédő krémek általában a legjobb megoldást jelentik a gyermekek vagy az érzékeny bőrűek számára, mivel a hatóanyagok ritkán okoznak allergiás reakciót vagy irritációt. Gymrek a fizikai blokkolókat a rosaceában, melaszmában vagy hiperpigmentációban szenvedőknek is ajánlja.

Talán a legnyomósabb ok, amiért ásványi fényvédőt érdemes választani, az a vas-oxid tartalma, melyben a legtöbb színezett titán-dioxid alapú SPF-ben is benne van. Kozmetikai szempontból a vas-oxid árnyalatot ad a folyadéknak, és kompenzálhatja a cink fehér színét.

De egy plusz védőréteget is kapunk vele. A vas-oxidok segíthetnek blokkolni a kék fényt, amelyet a számítógépek képernyői bocsátanak ki, valamint a napfényt.

„Kimutatták, hogy a melaszmás vagy hiperpigmentációra hajlamos embereknél a kék fény fokozott, nem kívánt pigmentációt okozhat – különösen a sötétebb bőrtípusoknál”

– teszi hozzá Gymrek.

A „kémiai fényvédő” besorolás ismét az összetevőkre vezethető vissza. A cinket és titán-dioxidot tartalmazó ásványi fényvédőkkel ellentétben a kémiai összetétel olyan hatóanyagokat tartalmaz, mint az oxibenzon, avobenzon, oktil-szalicilát, oktokrilén, homoszalát és oktinoxát”

– mondja Gymrek.

Egyszerűen fogalmazva, ezek az összetevők elnyelik a nap UV-sugarait.

A legfontosabb tanulság itt az, hogy a kémiai fényvédő jobb, mintha egyáltalán nem használnánk fényvédőt. A kémiai fényvédő nem eleve rossz, csak azért, mert „kémiai”. Ezt szem előtt tartva, még mindig rengeteg kutatásra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire biztonságosak a vegyi anyagok.

„Bizonyítékok vannak arra, hogy különböző mértékben felszívódnak a szervezetben. Az FDA jelenleg tovább vizsgálja a biztonságosságukat a véráramban a felszívódással [a helyi alkalmazásból], a tüdőben a spray-kből való belégzéssel, és a potenciális hormonális zavaró tényezőként betöltött szerepüket”

– hangsúlyozza Gymrek.

Arról is beszámoltak, hogy a kémiai képletek megváltozhatnak, ahogy elnyelik a napsugarakat. A melléktermékek aztán egyeseknél feltehetően allergiás reakciókat váltanak ki.

Környezetvédelmi szempontból a kémiai fényvédők nem megfelelőek. Olyan helyeken például, mint Mexikó, Aruba és Hawaii, (részben) betiltottak egy maroknyi kémiai összetevőt, nevezetesen az oxibenzont és az oktinoxátot, mivel ezek bizonyítottan károsítják a korallzátonyokat.

A kémiai fényvédő legnagyobb előnye, hogy kozmetikailag kellemesek. Az állaga általában szuper könnyűnek tűnik, és mivel nincs cink a formulában, nem hagy fehér réteget, ami kulcsfontosságú a sötétebb bőrtónusúak számára.

A kémiai fényvédő kétségkívül jobb, mintha egyáltalán nem használnánk fényvédőt.

„Ha valaki szereti, ahogyan a kémiai fényvédő krém bedörzsölődik, és hajlamosabb lesz kétóránként használni, akkor ez a jobb termék az adott páciens számára. A betartás a kulcs az SPF esetében”

– magyarázza Dr. Linkner.

Nyitókép: Shutterstock