Egy dolog megjósolhatja a kutyák képezhetőségét

A kutyák intelligenciája és kiképezhetősége sok ember számára komoly aggodalomra ad okot. Amikor szolgálati kutyákról van szó, például a vakok vagy fogyatékkal élők segítésére használt kutyákról, vagy a katonaságnál és a rendőrségnél dolgozó ebekről, fontos, hogy olyan intelligens állat legyen, aki képes sikeresen elvégezni a kiképzési programot és a terepen dolgozni. Egy olyan kutya, amelyik félúton kibukik a kiképzési programból, egy vagyonba kerülhet az elvesztegetett oktatási erőforrások és a kiképzési idő miatt.

Az átlagember számára, aki egyszerűen csak egy olyan kutyára vágyik, amely megérti, hogy mit várnak el tőle otthon, és megfelelően reagál, szintén szükség van arra, hogy tudja, mely kutyák bizonyulnak intelligensnek és képezhetőnek. Ezen okok miatt fontos, hogy megtaláljuk azokat a változókat, amelyek előre jelzik a kutya kognitív képességeit és tanulási képességét.

Energiaszint és kiképezhetőség

A kutyakiképzők gyakran úgy érzik, hogy az ebek kiképezhetőségének fontos tényezője az aktivitás- és energiaszintjük. Számos kiképző szerint a sok energiával rendelkező, gyorsan mozgó, a környezet egyik pontjáról a másikra tartó kutyák tanulnak a leggyorsabban. Ez összhangban van néhány alapvető pszichológiai elmélettel.

Burrhus Frederic Skinner pszichológus már az operáns kondicionálással kapcsolatos kutatásainak kezdetén rámutatott arra, hogy ha egy állat végrehajt egy cselekvést, és azt jutalmazzák, akkor ezt a cselekvést nagyobb valószínűséggel fogja a jövőben is végrehajtani. Ilyen jutalmak és megerősítések révén tanulnak meg kutyáink feladatokat és oldanak meg problémákat. Egy alacsony aktivitású kutya nem fog sok viselkedési lehetőséget felfedezni, és ezért kisebb valószínűséggel jön rá, hogy melyik viselkedés helyes. Az ilyen viselkedési hajlam minden bizonnyal csökkenti a kutya tanulási képességét.

Van egy ellenkező vélemény, amelyet sok kutyakiképző vall, és amelyet néhány pszichológiai bizonyíték is alátámaszt. E szerint a túl alacsony energiájú kutyák nem tanulnak túl hatékonyan, másrészt viszont azt állítja, hogy a nagyon magas energiaszintű kutyák sem tanulnak olyan jól.

A hipotézis: ha egy kutya energiaszintje elég magas, akkor a kutya lényegében egy kicsit megvadultan viselkedik, egyik cselekvésről a másikra ugrik anélkül, hogy elég sokáig várna, hogy egyáltalán megnézze, jutalmat kap-e érte. Ez azt jelenti, hogy a túl aktív kutya nem dolgozza fel a környezetében rendelkezésre álló összes információt sem, ami szintén a tanulás lelassulását eredményezheti.

Az energiaszint viselkedésre gyakorolt hatását általában véve a 20. század elején mutatták ki, és Yerkes Dodson-törvény néven vált ismertté. Eredetileg az arousal-szint fogalmazták meg, az általános idegműködés szintjeire utalva, de viselkedés szempontjából általában az általános aktivitás és az energiaszintek alapján mérik.

Stanley Coren, a Brit Columbiai Egyetem pszichológiai tanszékének nyugalmazott professzora szerint hasznos lenne tudni, hogy egy kutya megszokott aktivitási szintje valóban összefügg-e az intelligenciájával és a kiképezhetőségével, és ha igen, milyen jellegű ez a kapcsolat.

„Meglepődtem, hogy nem találtam olyan tudományos munkát, amely kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkozott volna a kutyák esetében. Ezért egy olyan adatbázishoz fordultam, amely már a birtokomban van. Ez nem teszi lehetővé, hogy egyedi kutyák alapján jóslatokat tegyek, de mivel a különböző kutyafajtákra jellemzően eltérő aktivitási szintek jellemzőek, mégis lehetővé tenné, hogy fajtaszinten vizsgáljam az aktivitási szint és a kutyák idomíthatósága közötti kapcsolatot”

– írja a Psychology Today-ben megjelent cikkében.

Az adatsor 133 egyes kutyafajta személyiségjegyeit értékelte, melyek 96 kutyaszakértő értékelésén alapultak, akik a kutyafajtákat öt különböző viselkedési dimenzió alapján rangsorolták. E dimenziók közül kettő hasznos a jelenlegi kérdés megválaszolásához. Az elsőt energiaszintnek nevezték el, és ez egy összetett mérőszám, amely a kutya általános aktivitási szintjét vizsgálja. A második, az intelligencia-tanulási képesség azt méri, hogy a kutya mennyire könnyen tanul és old meg problémákat.

A kutyafajtákat rangsorolták az energia és a taníthatóság szempontjából, amely kimutatta, hogy statisztikailag szignifikáns kapcsolat van a kutya energiaszintje, intelligenciája és kiképezhetősége között. Az eredmények érthetőbbé tétele érdekében nézzük meg, hogy egy adott kutyafajta milyen valószínűséggel lesz átlagon felüli (az első 50 százalékban) a kiképezhetőség tekintetében az egyes adott energiaszintek esetében. Ha ilyen bontást végzünk, az alábbi eredményeket kapjuk.

Először is, ha a legalacsonyabb aktivitási szintű kutyákat nézzük, az operáns kondicionálás elveinek megfelelően ezek a kutyák mutatják a legalacsonyabb kiképezhetőséget: ezeknek a lassú mozgású ebeknek mindössze 29 százaléka ért el átlag feletti eredményt. Az eredmények azonban nem mutatnak lineáris kapcsolatot az aktivitási szint és a kiképezhetőség között.

Az eredmények mintázata valójában hasonló ahhoz, amit a Yerkes-Dodson-törvény alapján várnánk, tekintettel arra, hogy a kiképezhetőség az energiaszint növekedésével egy csúcspontig növekszik, majd a legmagasabb energiaszint-kategória esetében csökken.

A kiképezhetőségben a csúcsteljesítményt a közepes-magas energiaszintű kutyáknál érik el. Egyértelműen ezek tűnnek a legjobban kiképezhető kutyáknak, mivel 70 százalékos a valószínűsége annak, hogy egy ilyen energiaszintű kutya az átlagosnál magasabb intelligenciával és kiképezhetőséggel rendelkezik. Ez a legmagasabb energiaszint esetében mindössze 47 százalékra csökken.

Ezek az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy egy kutya aktivitása és energiaszintje valóban különbséget jelent a kutya kiképezhetőségét illetően. Ha minden más dolog egyenlő, úgy tűnik, hogy a nyugodt, laza kutyák nem lesznek könnyen kiképezhetőek, azonban hiperaktív unokatestvéreik sem. A közepesen magas energiaszinttel rendelkező kutya az, amelyik a legnagyobb valószínűséggel gyorsan tanulhatónak bizonyul.

Fontos megjegyezni, hogy ezek az eredmények a fajta egészére kiterjedő szintű elemzésen alapulnak, Coren szerint ezért érdemes lenne, ha egy kutyák kognitív jellemzőivel foglalkozó laboratórium megismételné megfigyeléseit az egyes kutyák aktivitási szintjének felhasználásával.

Nyitókép: Shutterstock