Ezek a tulajdonságok egyes madarakat okosabbá tesznek másoknál

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az énekesmadarak és papagájok agya nagyon sok neuront tartalmaz az előagyukban, néha többet, mint a majmoké. De bár az elképzelés, hogy a kognitív teljesítmény összefügg az állat összes neuronjának számával, intuitívnak tűnik, nincs rá elegendő bizonyíték.

Egy nemrégiben végzett, majmokat, varjúféléket és galambokat összehasonlító vizsgálat megállapította, hogy az összes neuronszám rossz előrejelzője az abszolút kognitív teljesítménynek, bár az állat tanulási sebességét vagy a helyzetekhez való alkalmazkodóképességét megmagyarázhatja, derül ki a ScienceAlert cikkéből.

Más tanulmányok nem értenek ezzel egyet. Eredményeik arra utalnak, hogy a madarak előagyának egy bizonyos részén, az úgynevezett palliumban található neuronok teljes száma igenis számít a memória, a tanulás, az érvelés és a problémamegoldás tekintetében.

De milyen számokat kellene számolnunk? A neuronok relatív számát vagy az abszolút számot? Más szóval, elég nagy testalkatúnak lenni ahhoz, hogy egy madár okos legyen? Vagy minden azon múlik, hogy az agyuk mekkora a testükhöz képest?

Egy kutatócsoport most úgy gondolja, hogy mindkettőből van egy kicsi, egy eddig figyelmen kívül hagyott kompromisszum.

A szerzők először 111 madárfaj tenyerében található neuronok számát becsülték meg. Ezután ezeket a számokat több mint 4400 innovatív módon hasonlították össze a madarak élelem- vagy takarmányhasználatával. Végül azt találták, hogy azok a madárfajok, amelyeknek a palliumában magasabb a neuronok száma, nagyobb valószínűséggel innovatívak is.
Amikor azonban több neuron volt a palliumban, akkor az agy más részein általában kevesebb volt.

„Ha egy madár aránytalanul sok neuront tartalmaz az előagyának egy nagy darabjában, akkor ennek olyan agyat kell eredményeznie, amely abszolút értelemben és a testmérethez képest is nagyobb”

– vonják le a szerzők a következtetést.

Az eredmények arra utalnak, hogy a madarak intelligenciája a „neuronok kognitív feladatokra való aránytalan elosztásától” függ.

Mint ilyen, a szerzők szerint eredményeik alátámasztják azt a hipotézist, hogy az intelligencia mind a neuronok teljes számától, mind pedig attól függ, hogy ezek a neuronok hogyan kapcsolják össze a különböző agyterületeket. Röviden, az intelligencia mérése sokkal bonyolultabb, mint a neuronok megszámlálása vagy annak meghatározása, hogy milyen sűrűn vannak ezek a sejtek egy adott térben.

Ehelyett a szerzők szerint a madárintelligenciának köze van ahhoz, hogy az agyban milyen széles körben elosztott hálózatokat irányítanak és integrálnak.

„Ez utóbbi megállapítás összhangban van azzal az elképzeléssel, hogy azok az állatok, amelyeknek pusztán azért van nagy agyuk, mert nagyon nagy testük van, nem feltétlenül a legintelligensebbek”

– írják a szerzők.

Amikor a kutatók összehasonlították a tanulmányukban szereplő összes madárfaj fejlődését, azt találták, hogy azok a madarak, amelyek lassabban fejlődnek fiókaként, általában nagyobb számú neuronnal rendelkeznek a palliumban. Ez arra utal, hogy a madarak nagyobb intelligenciájához szükség lehet az agy fejlődésének egy extra szakaszára a tojás kikelését követően, amely alatt a pallium felskálázódik.

„Az intelligencia evolúciójában döntő szerepet játszhat az is, hogy a fiókák mennyi időt töltenek a fészekben az agyuk fejlődése során. Az intelligenciájukról ismert nagyobb varjú- és papagájfajok hosszabb időt töltenek a fészekben, ami több időt biztosít az agynak a növekedésre és a palliális neuronok felhalmozására.”

– mondja Louis Lefebvre biológus a kanadai McGill Egyetemről.

Ugyanez elmondható az ember fejlődéséről is a csimpánzokhoz vagy a bonobókhoz képest. A mi agyunk háromszor nagyobb, mint más főemlősöké, és sokkal tovább tart a felnövésünk.

A legújabb agykutatások arra is utalnak, hogy az emberi intelligencia nem az agyunk mérete miatt jobb, mint más főemlősöké, hanem azért, mert az agyunk rugalmasabb, vagy nagyobb szinergiával rendelkezik. Ugyanez igaz lehet a madarakra is.

Hogy mi tesz egyes állatfajokat okosabbá másoknál, az továbbra is nyitott kérdés marad a tudósok számára. Amíg tehát nem tudunk többet, talán bölcs dolog nem nevetségessé tenni a madarak agyát pusztán a méretük miatt.

Nyitókép: Shutterstock