Tudósok érdekes dolgot fedeztek fel a pingvinek DNS-ében
A pingvinek számára nem idegen a klímaváltozás. Élettörténetüket az növekvő és csökkenő hőmérséklet alakította, testük pedig erősen specializálódott a Föld legszélsőségesebb körülményeire.
Egy nemzetközi kutatócsoport a napokban tette közzé az egyik legátfogóbb tanulmányt a pingvinek evolúciójáról. Ez az első olyan tanulmány, amely integrálja az élő és fosszilis pingvinfajok adatait - írja a Science Alert.
A tudósok attól tartanak, hogy a pingvinek evolúciós útja megtorpanhat, ugyanis a kutatás során kiderült, hogy az összes ismert pingvinfaj háromnegyede már kihalt.
„60 millió év alatt ezek az ikonikus madarak rendkívül speciális tengeri ragadozókká fejlődtek, és mára jól alkalmazkodtak a Föld legszélsőségesebb környezeteihez. Amint azonban az evolúciós történetük is mutatja, most őrszemként állnak, és rávilágítanak a hideghez alkalmazkodó fauna sebezhetőségére a gyorsan felmelegedő világban"
– írják a szerzők.
A tudósok azt állapították meg, hogy szinte minden pingvinfaj fizikai elszigeteltségben élt az utolsó jégkorszakban.
Ez idő alatt korlátozott volt a kapcsolatuk más pingvinfajokkal, mivel a csoportok északabbra, széttagoltabb élőhelyeken voltak kénytelenek élni, ahol még mindig találhattak élelmet és menedéket.
Ennek eredményeként az egyes pingvincsoportok DNS-készlete szűkült, genetikailag távolabb sodorva egymástól a fajokat.
Az ezt követő felmelegedés időszakában ugyanarra mozdultak vissza és az egyes csoportok, amelyek genetikailag már sokkal jobban elkülönülnek, ismét keresztezték egymást.
Az a metódus, ahogy a pingvinek egyes csoportjai megélték ezeket a jelentős éghajlati változásokat, betekintést enged abba, hogyan tudnának megbirkózni az ember okozta éghajlatváltozással.
"A felmelegedés jelenlegi üteme és a déli óceán korlátozott menedékhelye valószínűleg messze meghaladja a pingvinek alkalmazkodóképességét. A jövőbeli összeomlások veszélye állandóan fennáll, mivel a déli féltekén a pingvinpopulációk gyors éghajlatváltozással néznek szembe"
– írták a kutatásban.
Nyitókép: Shutterstock
