Egy új kutatás szerint ezért nevetünk

Eddig számos elmélet próbálta megmagyarázni, hogy mitől lesz valami olyan vicces, hogy nevetésre késztessen minket. Ezek közé tartozik a transzgresszió (valami tiltott dolog), az arrogancia vagy felsőbbrendűség érzésének kilyukadása (gúny) és az inkongruencia – két összeegyeztethetetlen jelentés jelenléte ugyanabban a helyzetben.

Carlo Valerio Bellieni, az Università di Siena gyermekgyógyászati professzora több mint 100 tanulmány átnézése után úgy gondolja, tanulmánya egy új lehetséges magyarázatot hozott: a nevetés egy olyan eszköz, amelyet a természet adhatott a kezünkbe, hogy segítsen a túlélésünkben.

A humor elméleteiről szóló kutatási cikkeket nézett át, amelyek három területről nyújtottak jelentős információkat: a nevetés fizikai jellemzőiről, a nevetés előállításával kapcsolatos agyi központokról és a nevetés egészségügyi előnyeiről. Ez több mint 150 olyan tanulmányt jelentett, amelyek bizonyítékot szolgáltattak az embereket nevetésre késztető körülmények fontos jellemzőiről, derül ki a Psychology Today cikkéből.

Az összes elméletet konkrét területekbe rendezve három fő lépésbe sűrítette a nevetés folyamatát: a zavarodottság, a feloldás és a potenciális mindent tisztázó jelzés, melyek a későbbiekben kerülnek kifejtésre.

Ez felveti annak lehetőségét, hogy a nevetés az elmúlt évezredek során a természetes szelekció révén megmaradhatott, hogy segítse az emberek túlélését. Ez azt is megmagyarázhatja, hogy miért vonzódunk azokhoz az emberekhez, akik megnevettetnek minket.

A nevetés evolúciója

Az inkongruenciaelmélet jól magyarázza a humor által vezérelt nevetést, de nem elégséges. Ebben az esetben a nevetés nem arról szól, hogy a dolgok nem illenek össze vagy összeegyeztethetetlenek, hanem arról, hogy olyan konkrét helyzetben találjuk magunkat, amely felborítja a normalitással kapcsolatos elvárásainkat.

Ha például egy tigrist látunk sétálgatni egy városi utcán, az lehet, hogy oda nem illőnek tűnik, de nem komikus – épp ellenkezőleg, ijesztő lenne. De ha a tigris úgy gurul végig, mint egy labda, akkor komikussá válik.

A Simpson család című sorozat főszereplője, Homer Simpson megnevettet minket, amikor leesik a háza tetejéről, és pattog, mint egy labda, vagy amikor megpróbálja „megfojtani” a fiát, Bartot, a szemét meresztve és a nyelvét csapkodva, mintha gumiból lenne.

Ezek példák arra, hogy az emberi tapasztalat a világ eltúlzott, rajzfilmszerű változatává változik, ahol bármi – különösen a nevetséges – megtörténhet. De ahhoz, hogy vicces legyen, az eseményt ártalmatlannak is kell érzékelni. Azért nevetünk, mert elismerjük, hogy a tigris vagy Homer ténylegesen soha nem bánt másokat, és ők maguk sem sérülnek meg, mert lényegében az ő világuk nem valóságos.

A nevetést tehát egy háromlépcsős folyamatra vethetjük vissza. Először is szükség van egy olyan helyzetre, amely furcsának tűnik, és az inkongruencia (zavarodottság vagy pánik) érzését váltja ki. Másodszor, az inkongruens helyzet által kiváltott aggodalmat vagy stresszt fel kell dolgozni és le kell küzdeni (feloldás). Harmadszor, a nevetés tényleges felszabadulása úgy működik, mint egy mindenre figyelmeztető sziréna, hogy a jelenlévők biztonságban vannak (megkönnyebbülés).

A nevetés egy olyan jel lehet, amelyet az emberek évezredek óta használnak arra, hogy jelezzék másoknak, hogy nincs szükség az úgynevezett üss vagy fuss reakcióra, és hogy az észlelt veszély elmúlt.

Ezért van az, hogy a nevetés gyakran ragályos: egyesít bennünket, társaságkedvelőbbé tesz, jelzi a félelem vagy az aggodalom megszűnését. A nevetés életerősítő. Ezt közvetlenül lefordíthatjuk az 1936-os Modern idők című filmre, ahol Charlie Chaplin komikus csavargó karaktere megszállottan csavarokat javít egy gyárban, mintha ember helyett robot lenne.

Azért nevetünk ezen, mert öntudatlanul meg akarjuk mutatni másoknak, hogy a robottá alacsonyított ember nyugtalanító látványa csak kitaláció. Ő egy emberi lény, nem pedig egy gép. Nincs ok a riadalomra.

Hogyan lehet hatékony a humor

A nevetésnek nagy jelentősége van testünk fiziológiája szempontjából. A síráshoz – és a rágáshoz, a légzéshez vagy a járáshoz hasonlóan – a nevetés is ritmikus viselkedés, amely a szervezet számára felszabadító mechanizmus. A nevetést szabályozó agyi központok azok, amelyek az érzelmeket, a félelmeket és a szorongást irányítják. A nevetés felszabadulása megtöri a stresszt vagy a feszültséget, és megkönnyebbüléssel árasztja el a testet.

A humort gyakran használják kórházi környezetben, hogy segítsék a betegek gyógyulását, amint azt a bohócterápiás tanulmányok is kimutatták. A humor javíthatja a vérnyomást és az immunvédelmet is, és segíthet leküzdeni a szorongást és a depressziót.

A Bellieni áttekintésében vizsgált kutatások azt is kimutatták, hogy a humor fontos szerepet játszik a tanításban, illetve a fogalmak és gondolatok hangsúlyozására használják. A tananyaghoz kapcsolódó humor fenntartja a figyelmet, és nyugodtabb, produktívabb tanulási környezetet teremt. Tanítási környezetben a humor csökkenti a szorongást, fokozza a részvételt és növeli a motivációt.

Szeretet és nevetés

A nevetéssel kapcsolatos adatok áttekintése lehetővé teszi egy hipotézis felállítását arról is, hogy az emberek miért szeretnek bele valakibe azért, mert megnevetteti őket. Nem csak arról van szó, hogy vicces. Valami összetettebb dologról lehet szó. Ha valaki más nevetése kiváltja a mi nevetésünket, akkor az illető azt jelzi, hogy megnyugodhatunk, biztonságban vagyunk – és ez bizalmat teremt.

Ha a nevetésünket az ő viccei váltják ki, az azt eredményezi, hogy legyőzzük a furcsa vagy ismeretlen helyzet okozta félelmeinket. És ha valakinek a képessége, hogy vicces tud lenni, arra inspirál minket, hogy legyőzzük a félelmeinket, akkor még inkább vonzódunk hozzá. Ez megmagyarázhatja, miért imádjuk azokat, akik megnevettetnek minket.

A mai korban persze nem gondolkodunk kétszer a nevetésen, egyszerűen csak élvezzük, mint felemelő élményt és a jó közérzetet, amit okoz. Evolúciós szempontból ez a nagyon is emberi viselkedés talán fontos funkciót töltött be a veszélytudatosság és az önfenntartás szempontjából. Még most is, ha veszélybe kerülünk, utána gyakran nevetéssel reagálunk a puszta megkönnyebbülés érzése miatt.

Nyitókép: Shutterstock