5 tipp az unalom legyőzésére
Szótári definíciója szerint az unalom „az érdeklődés hiánya miatti fáradt és nyugtalan állapot”, míg a pszichológiai szakirodalomban az unalmat úgy is definiálják, mint „a viszonylag alacsony izgalom és elégedetlenség állapota, amelyet egy nem megfelelően ingergazdag helyzetnek tulajdonítanak”.
A fenti meghatározásokban említett állapot vagy rövid ideig tartó unalom normális, átmeneti emberi érzés. Ilyen lehet például, ha egy hosszú autóút során nyugtalannak és jóllakottnak, vagy ha letargikusnak és inspirálatlannak érezzük magunkat egy olyan munka- vagy házi feladat elvégzése miatt, ami nem érdekel vagy nem jelent számunkra kihívást. Amint azonban szünetet tartunk, vagy befejezzük a szóban forgó utazást, feladatot, az unalom érzése általában elmúlik és elfelejtődik.
Bizonyos gyakorisági és intenzitási szinten az unalom nem feltétlenül rossz dolog, mivel arra ösztönözhet bennünket, hogy változtassunk a helyzetünkön, vagy új célokat és kihívásokat keressünk. A krónikus unalom azonban, amely hetekig, hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, komoly problémát jelenthet, amikor az egyén beleragad a rutinba, és úgy érzi, nem kap ösztönzést, miközben nincs elég energiája és inspirációja ahhoz, hogy változtasson a helyzetén.
A krónikus unalom vagy az arra való hajlam olyan viselkedési és mentális egészségügyi problémákkal is összefüggésbe hozható, mint a düh és az ellenségesség, a szociális és kapcsolati készségek romlása, a kábítószer- és alkoholfogyasztási zavarok, a szerencsejáték-problémák, a munkahelyi teljesítményproblémák, az étkezési zavarok, a depresszió és a szorongás.
Az alábbiakban öt olyan stratégiát mutatunk, amelyek segíthetnek a krónikus unalom leküzdésében, hogy újra fellobbanjon az élet és a kaland iránti szenvedélyünk.
1. Fogadjuk el és határozzuk meg az okokat
Mint minden probléma esetében, nehéz megoldást kidolgozni anélkül, hogy előbb tisztában lennénk az okokkal. Itt fontos szerepet játszik az elfogadás, az önismeret és az, hogy időt szánunk arra, hogy elgondolkodjunk azon, miért alakult ki az unalom. A krónikus unalom esetében célszerű az ilyen elmélkedést arra irányítani, hogy elgondolkodjunk mind a pszichológiai, mind a környezeti tényezőkön, amelyek hozzájárulhatnak a dologhoz.
Más szóval, nemcsak annak megállapítására törekszünk, hogy külső környezetünk mely aspektusain kellene változtatni ahhoz, hogy segítsen új lendületet adni és inspirálni bennünket, hanem arra is, hogy belső énünk vagy mentális működésünk mely aspektusai igényelnek figyelmet.
2. Tervezzünk és gondolkodjunk stratégiailag
Miután elkezdtük jobban megérteni az unalmunkhoz hozzájáruló tényezőket, érdemes elkezdeni megtervezni, hogyan lehet kilábalni belőle. Nem valószínű, hogy egyik napról a másikra váltunk krónikusan unalmassá, sokkal valószínűbb, hogy az unalom fokozatosan kúszott belénk. Ezért próbáljunk meg reálisan gondolkodni, elfogadva annak valószínűségét, hogy az unalom leküzdéséhez több lépés is szükséges, amelyeket türelmesen és fokozatosan, de magabiztosan kell megtennünk.
Ilyen terv és reális hozzáállás nélkül könnyű feladni, és ott ragadni, ahol vagyunk, vagy olyan tevékenységekhez és viselkedésekhez fordulni, amelyek csak rövid távú enyhülést nyújtanak az unalomtól, ahelyett, hogy a probléma gyökerét céloznánk meg.
3. Végezzünk belső és külső változtatásokat
Jellemzően, amikor az emberek elkezdik ilyen módon értékelni az életüket, a hangsúly a külső környezetük és az interakciók módosítására irányul. Ilyen lehet például az életmódváltás, például új érdeklődési körök és hobbik kialakítása, új testmozgás, erőfeszítések egy meglévő kapcsolat felélénkítésére, új kapcsolat kezdete, lépések megtétele annak érdekében, hogy a meglévő munkahely jutalmazóbb vagy élvezetesebb legyen, új munkahely választása, a családi dinamika megváltoztatása, például gyermekvállalás vagy háziállat tartása, vállalkozás indítása, képesítés megszerzése, gyakoribb utazás, vagy költözés.
Miközben a külső környezetünkön végrehajtott ilyen változtatások jó és kézenfekvő kiindulópontot jelenthetnek, fontos, hogy ne hanyagoljuk el a belső pszichológiai és spirituális környezetünket sem. Az unalom ugyanis abból fakadhat, hogy nem tudjuk ellenőrizni és szabályozni a gondolatokat és az érzelmeket, hajlamosak vagyunk a figyelemelterelésre és általában úgy érezzük, hogy elszakadtunk önmagunktól.
Az ilyen „belső” módszerek közé tartoznak az olyan szemlélődő technikák, mint a meditáció, más spirituális gyakorlatok, mint az ima vagy a hála gyakorlása, valamint annak megtanulása, hogyan lehet a testet és az elmét teljesen ellazítani olyan bizonyítékokon alapuló technikák segítségével, mint a mély légzés és a progresszív izomrelaxáció.
4. Legyünk tudatában a mulandóságnak
Az élet hihetetlenül értékes, és nincs garancia arra, hogy holnap még életben leszünk, nemhogy jövőre vagy a következő évtizedben. Lehet, hogy közhelyesen hangzik, de próbáljunk meg minden napot úgy élni, mintha az lenne az utolsó. Ha unatkozunk, azzal valóban elpazaroljuk azt az időt, ami még hátra van. Ezért mostantól kezdve próbálju meg elkerülni a halogatást, és tegyünk meg mindent, hogy a nap minden pillanatát teljes mértékben kiélvezzük.
5. Legyünk kalandvágyók
Ha az élethez úgy viszonyulunk, mint egy állandóan változó kalandhoz, az valószínűleg növeli a hajlandóságunkat arra, hogy új helyzeteket tapasztaljunk meg. A pozitív pszichológia területén végzett kutatások azt mutatják, hogy az új kihívások és környezetek kezelésének megtanulásából származó ösztönzés és jutalom fontos a növekedésünk és jóllétünk szempontjából. A kalandvágy azonban nem jelenti azt, hogy adrenalinfüggővé kell válnunk, vagy olyan viselkedésformákba kell bocsátkoznunk, amelyek túlzott kockázatvállalással járnak.
Mindezek alapján nem mindig szükséges, hogy minden válasz vagy egy terv minden részlete a rendelkezésünkre álljon, mielőtt belevágnánk egy bizonyos cselekvésbe. Néha az is jó, ha spontánok vagyunk, vagy hallgatunk az intuíciónkra, ami azt jelentheti, hogy stratégiailag belevetjük magunkat egy új vagy ismeretlen helyzetbe, ha zsigerből érezzük, hogy az hosszú távon értelmet és ösztönzést adhat.
Nyitókép: Shutterstock
