A méhek stabilizálják az élelmiszer árakat

A Readingi Egyetem tudósai több éves adatokat elemeztek a beporzóknak a terméshozamok stabilitására gyakorolt, kevéssé ismert hatásáról. Megállapították, hogy a méhek és más beporzók által látogatott növények terméshozama 32%-kal kevésbé változik, mint a beporzók hiányában termesztett növényeké, számol be róla a Phys.

Az Ecology Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a beporzók segíthetnek enyhíteni az ellátási problémákat és a piaci sokkokat, amelyek az ideihez hasonló globális áremelkedéseket okoznak, mivel stabilan tartják az élelmiszerellátást.

A publikáció a brit kormány által vezetett kezdeményezés, a Bees' Needs Week (július 18-24.) kezdetét jelzi, amely a beporzók és előnyeik védelmében lép fel, és idén arra ösztönzi az embereket, hogy öt egyszerű lépéssel támogassák a beporzókat.

A Readingi Egyetem tudósai által vezetett nyitórendezvényre július 18-án került sor a londoni Towerben, ahol a vizesárokban található 20 millió vadvirágból álló Superbloom kiállítást egész nyáron megtekintheti a közönség.

Dr. Jake Bishop, a Readingi Egyetem növénytani kutatója, a tanulmányt vezető kutató elmondta, eredményeik arra utalnak, hogy a beporzók megőrzése kettős előnyt jelent, mivel csökkenti az élelmiszerellátás ingadozásait, és egyben növeli az ellátást.

„A tápláló élelmiszerek stabil és kiszámítható termelése a gazdálkodók és a globális élelmiszerbiztonság szempontjából is elengedhetetlen. Jelenleg azt látjuk, hogy az élelmezési rendszerben tapasztalható instabilitás vagy sokkhatások az élelmiszerárak drámai emelkedéséhez vezethetnek. A kutatás egy másik okot is feltárt, amiért a beporzók olyan fontosak bolygónk számára, és sok olyan család számára, akiknek nehézséget okoz, hogy elegendő, biztonságos és tápláló élelemmel táplálkozzanak.

A beporzók különösen fontosak a gyümölcs- és zöldségfélék termesztésében. Az általunk elemzett kísérletek mintegy fele valódi beporzó populációk hatását vizsgálta valódi termőföldeken, így eredményeink jól szemléltetik a beporzók által jelenleg nyújtott előnyöket”

– fogalmazott.

Míg a beporzók terméshozamra gyakorolt előnyei jól ismertek, a termés stabilitására gyakorolt hatásukat eddig kevéssé ismerték. Az új kutatás több mint 200 korábbi kísérlet eredményeit egyesítette, amelyek a rovarbeporzással és anélkül beporzott és beporzott kultúrnövények terméshozamát hasonlították össze. A tanulmány három globálisan fontos és reprezentatív növényfajra összpontosított: a takarmánybabra, az olajrepcére és az almára.

A tanulmány a beporzásnak a termésstabilitásra gyakorolt hatását vizsgálta az egyes növényeken és szántóföldeken belül, valamint nagyobb tereken. A rovarbeporzás következetesen hasonlóbbá tette a terméshozamokat az egy növényen lévő virágok, az egyes növények, a szántóföldeken belüli területek és a szántóföldek között.

A beporzás stabilizáló hatása feltehetően a plafonhatásnak köszönhető, amely szerint a rovarbeporzásból eredő termésnövekedés felső határt ér el a növény növekedését támogató egyéb erőforrások, például a talaj tápanyagai vagy a vízhez való hozzáférés korlátai miatt. Ez egy magasabb és stabilabb alapszintet hoz létre, amelyhez képest a terméshozam kevésbé ingadozik.

Az élelmiszerárak jelenlegi emelkedését több tényező is előidézi, többek között a magas olajárak és az Oroszország által megszállt Ukrajna csökkent exportképessége. Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, a világ búzakivitelének mintegy 10%-át adja.

A 2007-2008-as élelmiszerár-kiugrást, amikor a főbb globális élelmiszernövények ára megközelítőleg megduplázódott, részben a búza termelési veszteségei okozták, amelyek globálisan mintegy 4,6%-os veszteséget jelentettek.

Nyitókép: Shutterstock