Mi az a lektin és valóban káros-e számunkra?

Valóban ártalmas a lektin?

A lektinek olyan fehérjék, amelyek szénhidrátmolekulákhoz kötődnek, és a növényi eredetű élelmiszerek többségében megtalálhatóak. Az Alternative Therapies in Health and Medicine című szakfolyóirat szerint ételeink körülbelül 30%-a tartalmaz lektineket, melyek elsődleges funkciójuk szerint a növények védelmében játszanak szerepet a külső kórokozókkal, például gombákkal, vírusokkal és más mikroorganizmusokkal szemben.

Sokféle lektin létezik, és a legtöbbjük meglehetősen ártalmatlan. Bizonyos lektinek azonban mérgezőnek vagy táplálékellenesnek minősülnek, ami azt jelenti, hogy akadályozzák a tápanyagok felszívódását. Ennek oka az, hogy az aktív, vagyis a természetes állapotukban lévő lektinek zavarhatják az emésztési folyamatot, mivel a szervezet nem tudja lebontani őket. Ezért megzavarhatják a bélnyálkahártyát védő sejtek regenerálódását, ami lehetővé teheti a baktériumok és a toxinok átáramlását a bélből a véráramba.

Ennek eredményeképpen ez a bélrendszeri egyensúlyhiány gyomor-bélrendszeri problémákat okozhat (gondoljunk csak a görcsökre, puffadásra, esetleg a szivárgó bél szindrómára). Immunválaszt is kiválthat, ami gyulladáshoz vezethet, ami számtalan betegség hátterében álló folyamat. Továbbá a túl sok lektin megakadályozhatja, hogy a szervezet felszívja az olyan alapvető tápanyagokat, mint a fehérje és az ásványi anyagok, beleértve a vasat, kalciumot, foszfort és cinket.

Ez megmagyarázza, hogy egyes divatos étkezési tervek miért hirdetik a lektinmentes étrendet. Dr. Steven Gundry, a The Plant Paradox című könyv szerzője és a Gundry Diet megalkotója szerint a lektint tartalmazó élelmiszerek kerülése fogyáshoz, általános jó közérzethez és a krónikus betegségek megelőzéséhez vezethet. A paleolit diéta követői pedig azt mondják, hogy a lektintartalmú élelmiszereket teljesen ki kell hagyni az étrendből.

Fontos megjegyezni, hogy kevés vagy semmilyen kutatás nem támasztja alá azt az elméletet, hogy az embereknek nem szabad lektineket fogyasztaniuk. A Nature című folyóiratban közzétett, a bizonyítékokat áttekintő tanulmány megállapítja, hogy egészben és főzött formában jelenleg nincs olyan erős bizonyíték emberi vizsgálatokból, amely alátámasztaná azt az állítást, hogy a lektinben gazdag élelmiszerek következetesen gyulladást, béláteresztőképességet vagy tápanyagfelszívódási problémákat okoznának az általános népességben.

Annyit tudunk csak biztosan, hogy a magas lektintartalmú élelmiszerek túlzott fogyasztása okozhat emésztőrendszeri panaszokat, de ez sok egészséges élelmiszerre igaz, és minden egyes emberre egyedi a hatását tekintve. Ráadásul a lektineknek komoly gyógyító tulajdonságai is lehetnek. A kutatók valójában azt vizsgálják, hogy a növényi lektinek hogyan használhatók az emésztőrendszeri rákos megbetegedések, azaz a vastagbél, a máj és a gyomor kezelésére.

Nagy mértékben csökkenthetjük a lektinek mennyiségét az ételeinkben, ha egyszerűen nem eszünk lektinben gazdag ételeket nyersen.

„Ami még fontosabb, hogy a lektinek csökkentésével továbbra is fogyaszthatjuk a magas lektin tartalmú élelmiszereket, amelyek tele vannak olyan erős tápanyagokkal, amelyekről nem akarunk lemondani. Ne feledjük, hogy szinte minden élelmiszer érzékenységet okoz a lakosság bizonyos százalékában, ezért az okos ételválasztás során mérlegelni kell a negatívumokat a pozitívumokkal szemben. Természetesen a lektineket mértékkel kell fogyasztani, ha különösen érzékenyek vagyunk rájuk"

– mondja Keri Glassman, regisztrált dietetikus, a Nutritious Life alapítója.

Az alábbiakban hét olyan élelmiszert gyűjtöttünk össze, amelyek a legnagyobb mennyiségben tartalmaznak lektineket, valamint azok egészségügyi előnyeit is bemutatjuk, és rámutatunk, hogyan előzhetjük meg a lektinek esetleges negatív mellékhatásait.

Hüvelyesek

Ez az alacsony zsírtartalmú, koleszterinmentes, növényi alapú élelmiszer fehérjével, szénhidráttal és rosttal látja el a szervezetet. Emellett számos tápanyaggal, többek között folsavval, vassal, rézzel, cinkkel, magnéziummal és B-vitaminokkal van tele. Az antioxidánsokban gazdag bab és hüvelyesek bizonyítottan javítják a bélrendszer egészségét, csökkentik a gyulladást, szabályozzák a vércukorszintet, és segítenek a szervezetnek a betegségek és az öregedés elleni küzdelemben.

Lektin riasztás: A bab és a lencse vezetik a listát, különösen a szójabab és a nyers vesebab (amelyek a fitohemagglutinin nevű lektint tartalmazzák). Nagy mennyiségben fogyasztva egyeseknél hányingert, hányást és/vagy hasmenést okozhat. Szerencsére a legtöbben nem nyersen fogyasztják ezeket az ételeket, de érdemes megjegyezni, hogy a nyers babot fogyasztás előtt egy éjszakán át kell áztatni. A hüvelyesek erjesztése, csíráztatása és/vagy főzése is bélbarát táplálékká változtatja őket. És csak hogy tudjuk: a babkonzervek már eleve alacsony lektintartalmúak, mivel folyadékban áztatják őket.

Búza

A rostokban gazdag teljes búza kalciumot, magnéziumot, foszfort, káliumot és folsavat tartalmaz. Ez segíthet a vércukorszint szabályozásában, segíti az emésztést, csökkenti a szívbetegségek kockázatát, és szabályosan tart.

Lektin riasztás: a nyers búza (például a feldolgozatlan búzacsíra egyes formái, ilyen a müzli is) tele van lektinekkel, ezért az ultraérzékeny emésztőrendszerrel rendelkezőknek érdemes kihagyni a búzacsírát. A teljes kiőrlésű búzából készült termékek (például tészta, kenyér és liszt) kevesebb lektint tartalmaznak, mivel ezeket az élelmiszereket már megfőzték. Egy tanulmány szerint a főtt teljes kiőrlésű tésztában a lektinszint kimutathatatlan.

Quinoa

A quinoa gluténmentes és teljes értékű növényi fehérje (ami azt jelenti, hogy mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazza, amelyet a szervezet nem képes saját maga előállítani). Bár technikailag mag, a quinoát a hasonló elkészítési mód és tápanyagprofil miatt a teljes kiőrlésű gabonafélék közé sorolják. A quinoa tele van mangánnal, foszforral, magnéziummal és folsavval, és összefüggésbe hozható a szívbetegségek alacsonyabb kockázatával.

Lektin riasztás: a quinoát nem nyersen fogyasztják, így bármilyen feldolgozás (főzés, fermentálás, áztatás) megteszi a hatását a lektinek eltávolításában vagy nagymértékű csökkentésében.

Padlizsán

Ez a magas rosttartalmú zöldség antioxidánsokat, B6-vitamint, C-vitamint és káliumot tartalmaz, így szívbarát étel. Antioxidánsokban, luteinben és zeaxantinban is gazdag, amelyek elengedhetetlenek a szem egészségének megőrzéséhez.

Lektin riasztás: Nadragulya glikoalkaloid vegyületet tartalmaz, amely egyeseknél gyulladáskeltő tulajdonságokkal rendelkezik, ami végső soron súlyosbíthatja az autoimmun betegségeket, például a reumatoid arthritist és az osteoarthritist. A padlizsán megfőzése csökkenti a potenciális gyulladáskeltő tulajdonságait. Azt is tartsuk szem előtt, hogy a padlizsán magas hisztamin tartalmú élelmiszer, és hatással lehet az allergiások számára.

Paradicsom

Tele van likopinnal, egy természetes vegyülettel, amely a krónikus betegségek, köztük a szívbetegségek és a rák csökkent kockázatához kapcsolódik. A paradicsom segít csökkenteni a koleszterinszintet és a vérnyomást is, köszönhetően annak, hogy B- és C-vitamint, folsavat és káliumot tartalmaz.

Lektin riasztás: a paradicsom a testvérnövényéhez, a padlizsánhoz hasonlóan lektineket tartalmaz, azonban a káros egészségügyi problémákkal való összefüggés tudományosan nem bizonyított.

Burgonya

A tápanyagokban gazdag, koleszterinmentes burgonya rostot, káliumot, C-vitamint és B6-vitamint tartalmaz. Ezek a tápanyagok javíthatják az emésztést, csökkenthetik a gyulladást és fokozhatják a szív egészségét.

Lektin riasztás: bár a nadragulyafélék családjának ez a másik tagja rengeteg lektint tartalmaz, nincs bizonyíték arra, hogy a főtt burgonya bármilyen kellemetlen hatást okozna.

Földimogyoró

A földimogyoró szilárd fehérjeforrás, emellett káliumot, foszfort és magnéziumot is tartalmaz. Egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokat is tartalmaz, amelyek csökkentik a koleszterinszintet. Ez a szívbetegségek és a sztrók alacsonyabb kockázatához vezet.

Lektin riasztás: Bár úgy tűnik, hogy a hő hatására a földimogyoróban lévő lektinek mennyisége nem csökken minimálisra, a tanulmányok szerint az egészségügyi előnyök felülmúlják az esetleges mellékhatásokat.

Azoknak, akik krónikus gyomor-bélrendszeri problémákkal küzdenek a magas lektintartalmú élelmiszerek fogyasztása után, érdemes lektinmentes alternatívákat beiktatni az étrendjükbe.

Néhány javaslat a gyomorpanaszok elkerülésére:

• a hagyományos szemes rizs helyett a karfiolrizs választása,
• mogyoróvajról mandulavajra váltás,
• a búzaliszt cseréje fehérített mandulalisztre, kókuszlisztre vagy nyílgyökérlisztre,
• a padlizsánt sült articsókára cserélni.

Nyitókép: Shutterstock / Nata Bene