Ez az utazási trükk bosszantja a leginkább a légitársaságokat
A pandémiát követő utazási boom miatt az emberek mindenhol arra vágynak, hogy elrepüljenek néhány távoli célállomásra, de ez nem mindig olyan olcsó. Úgy tűnik, hogy mindig új utazási trükkök bukkannak fel az interneten, most például a skiplagging, melynek során a repülőjegyet úgy foglalják le, hogy a tervezett úti cél egy megállóhely város legyen.
A lényege, hogy úgy tudunk olcsóbb repülőjegyet venni, hogy nem a konkrét úti célig foglalunk jegyet, hanem átszállással érintünk egy közbülső helyet, és onnan is veszünk még egyet a tervezett ország/város felé.
Azért használják olyan sokan ezt a vitatott trükköt, mert sokszor olcsóbb egy átszállásos repülőjegyet foglalni, mint egy közvetlen járatot. Nincs azonban még egy költséghatékony utazási hack, amely jobban felháborítaná a légitársaságokat, mint a skiplagging.
Például egy New Yorkból Orlandóba tartó járat 250 dollárba kerülhet nonstop, de egy hasonló járat New Yorkból Dallasba, orlandói átszállással 130 dollárba. Ha egy utas a skiplagginget alkalmazva Orlandóba szeretne repülni, akkor ahelyett, hogy egészen Dallasig repülne, az orlandói leszállási célállomáson szállna le a gépről.
A trükkhöz ráadásul nem is kell nekünk felkutatni a legjobb konstrukciókat, a Skiplagged nevű oldal figyelmezteti az ügyfeleket a legjobb ajánlatokra.
A Skiplagged úgy működik, hogy az utazóknak lehetőséget ad arra, hogy olyan útvonalat keressenek, amelynek célja ez az úgynevezett rejtett város, de a weboldal megjegyzi, hogy a rejtett városokat tartalmazó járatok csak bizonyos útvonalakon érhetőek el. Ha ezek a lehetőségek elérhetőek, akkor a járatkeresés eredményei között az út utolsó szakaszát áthúzva jelennek meg, és az árat „skiplagged rate”–ként jelölik meg.
A légitársaságok azonban nem örülnek ennek a költségmegtakarítási stratégiának. 2014-ben a United Airlines az Orbitz utazási weboldallal összefogva beperelte a Skiplagged vezérigazgatóját, Aktarer Zamant. A légitársaság azt állította, hogy a rejtett városokra szóló jegyárusítás gyakorlata tisztességtelen és szigorúan tilos, mondván, hogy a New York-i weboldal 75 000 dollár bevételkiesést okozott a légitársaságoknak.
Az ügyet azonban elutasították, mert Illinois államban nyújtották be, ahol a bíróságnak nem volt joghatósága, mivel Zaman New Yorkban dolgozott és élt. Emellett, Zaman állítása szerint a gyakorlat teljesen legális volt.
Ma a Skiplagged a légitársasággal szembeni jogi sikerét hirdeti a honlapján, ahol ez áll:
„Olyan jók vagyunk, hogy a United Airlines beperelt minket.”
Öt évvel később a Lufthansa beperelt egy utast, aki nem tette meg a jegye szerinti út utolsó szakaszát. Az utas eldobható jegyet használva, mintegy 600 fontért vett egy business osztályú retúrjegyet Oslóból Frankfurton keresztül Seattle-be, az Oslo-Frankfurt-Seattle-Frankfurt útvonalon repült, de nem szállt fel a norvég fővárosba tartó utolsó szakaszra.
A német légitársaság azt állította, hogy az utazásnak 2769 fontba kellett volna kerülnie, és arra kérte az utast, hogy fizesse ki az ár és a kifizetett viteldíj közötti különbözetet. Az első bírósági eljárás azonban az utas javára döntött.
Az American Airlines 2021 januárjában emlékeztetőt küldött az utazási irodáknak, amelyben figyelmeztetett a skiplaggingre. A légitársaság állítólag közölte, hogy tervezi a skiplagging megfigyelésének megkezdését, és hogy az ilyen viselkedés azonosítása kedvezőtlen eredménnyel járhat.
Bár a skiplagging költséghatékony utazási módnak tűnik, számos kockázattal jár emiatt, mivel a légitársaságok az elmúlt években keményen fellépnek a gyakorlat ellen. A NerdWallet arról számolt be, hogy a skiplagginget alkalmazó utasoknak a légitársaságok részéről olyan következményekkel kell szembenézniük, mint például a hűségpontok elvétele vagy az utazás utolsó szakaszának kiszámlázása.
Ráadásul a skiplagging csak akkor működik, ha az utasok nem adják fel a poggyászukat, mivel azok nem a megállóhelyen, hanem a jeggyel megjelölt célállomáson landolnak.
Nyitókép: Shutterstock
