A Science Alert cikke arról számolt be, hogy az az elmélet, miszerint tízezer lépést kellene megtennünk naponta, valójában nem tudományos kutatáson alapszik, csupán egy 1960-as évekbeli marketingfogás eredménye. Egy friss tanulmány nemrég arról számolt be, hogy napi 7 ezer lépés már drámaian csökkenti a halálozás és a betegségek kockázatát. A tanulmány elkészítéséhez a tudósok 57 különböző tanulmány adatainak összegzésével 160 ezer ember nyomon követését elemezték, akár két évtizeden keresztül. Az így összegyűjtött adatok lehetővé tették a szakértők számára, hogy az egyes kutatásokban rejlő minták és következetlenségek pontosabb képet adjanak.

Mint kiderült, a tízezer lépéses cél a japán Yamasa nevű cég okos marketingfogásaként született. A vállalat a 1964-es tokiói olimpia idején hozta forgalomba a Manpo-kei nevű készüléket, amely szó szerint „10 ezer lépést mérő” eszközként volt reklámozva. A japán karakter, amely a 10 ezret jelöli, egy sétáló ember alakját formázza, míg a 10 ezres szám egy könnyen megjegyezhető, kerek szám. Akkoriban azonban még nem volt megbízható bizonyíték arra, hogy a 10 ezer lépés valóban jótékony hatással van az egészségre.

A korai kutatások azt mutatták, hogy a napi 3–5 ezerről 10 ezer lépésre való növelés körülbelül 300–400 extra kalóriát égetett el naponta. Tehát, a cél nem volt teljesen alaptalan – csupán valószínűnek tűnt.

A legújabb kutatás nemcsak a halálozási kockázatot, hanem a szívbetegségeket, a rákot, a cukorbetegséget, a demenciát, a depressziót és még az eleséseket is figyelembe vette. Az eredmények alapján már napi 2 ezerről 4 ezer lépésre történő növekedés is 36%-kal csökkenti a halálozási kockázatot. A legnagyobb egészségügyi előnyök 7 ezer lépésnél jelentkeznek. Ezen felül ugyan még mindig vannak előnyök, de azok már nem olyan jelentősek. A kutatás szerint az életkor szintén nagy szerepet játszik – 60 év felett napi 6–8 ezer lépéssel érhetjük el a legnagyobb előnyöket, 60 év alatt 8–10 ezer lépésre van szükség ugyanahhoz a védelemhez.

Ami talán meglepő lesz: a napi lépéseink többsége nem a tudatos sétákból vagy edzőtermi edzésekből származik. 80%-uk mindennapi tevékenységekből adódik – takarítás, séta az autóig, vagy egyszerű mozgás a házban. Az emberek természetesen öt fő útvonalon haladnak: munka (séta a megbeszélések között), ingázás (séta a vasútállomásig), házimunkák, esti séták és apró, véletlen mozgások – a tömegközlekedést használók naponta 19 percet gyalogolnak, csak az utazás miatt.

A kutatás egy másik fontos megállapítása az volt, hogy a gyakori, rövid ideig tartó fizikai aktivitás ugyanolyan hatékony, mint a hosszabb séták. A testnek tehát nem számít, hogy egy hosszú túrán vagy több tucat lépcsőmászás közben tesszük meg a lépéseket. Ez azért lényeges, mert nem kell teljesen új életmódot kialakítanunk – elég, ha a meglévő rutinunkba csempészünk egy kis mozgást.