A vizualizáció nem pusztán „pozitív gondolkodás”. Sok élsportoló – köztük a többszörös olimpiai bajnok Michael Phelps is – részletesen elképzelte a versenyeit: minden mozdulatot és lehetséges hibát. Phelps edzője ezt „a mentális felvétel lejátszásának” nevezte. A 2008-as olimpián, amikor úszás közben megtelt vízzel a szemüvege, Phelps nem esett pánikba – hiszen fejben már számtalanszor végigjátszotta ezt a helyzetet. Kutatások szerint a vizualizáció azokat az idegi pályákat aktiválja, amelyeket a valódi cselekvés is. Segíthet a motiváció növelésében, a teljesítmény javításában és abban, hogy magabiztosabban lépjünk fel stresszes helyzetekben.

A sikeres emberek gyakran kérdeznek rá a saját korlátaikra. Peter Thiel vállalkozó például azt javasolja: ha van egy tízéves tervünk, tegyük fel a kérdést – miért ne valósulhatna meg hat hónap alatt? Elsőre abszurdnak tűnhet, mégis új gondolkodási irányokat nyit meg. Carol Dweck pszichológus növekedési szemléletről szóló kutatásai szerint azok, akik fejlődési lehetőségként tekintenek a kihívásokra, nagyobb eséllyel tűznek ki ambiciózus célokat és kitartanak mellettük. A „nagyban gondolkodás” nem irreális álmokról szól, hanem arról, hogy merünk kreatívabb, merészebb megoldásokat keresni.

Adam Grant Give and Take című könyve szerint a hosszú távon sikeres emberek között sok a „giver” – azaz adakozó, akik időt, tudást vagy kapcsolatokat osztanak meg másokkal. A kulcs azonban a tudatosság: nem önfeladásról, hanem stratégiai segítségnyújtásról van szó. Sok sikeres vállalkozó például az „ötperces szívesség” szabályát követi: hajlandó bárkinek segíteni valamiben, ami legfeljebb öt percébe kerül. A kutatások szerint a segítségnyújtás az agy jutalomközpontját is aktiválja, ami növeli a jóllét érzését.

A fejlődés ritkán kényelmes. A sikeres emberek nem azért jutnak előrébb, mert kevesebbet hibáznak, hanem mert többször próbálkoznak. Sara Blakely, az alakformáló ruházatáról ismert Spanx alapítója gyakran beszél arról, hogy édesapja gyerekkorában arra bátorította: ne a kudarctól féljen, hanem attól, ha meg sem próbál valamit. Ha a hibát nem személyes kudarcként, hanem tanulási lehetőségként értelmezzük, könnyebben lépünk túl rajta.

A siker nem statikus állapot. Azok a készségek, amelyek eljuttattak egy bizonyos szintre, nem feltétlenül elegendők a következőhöz. Serena Williams pályafutása során folyamatosan fejlesztette a játékát, új edzőkkel dolgozott, és elemezte az ellenfeleit. A tudatos gyakorlásról szóló tanulmányok azt mutatják, hogy a mesterségbeli fejlődés nem pusztán tehetség kérdése, hanem következetes, célzott gyakorlás eredménye.